Az egymilliárd dolláros (895 millió euró) fegyverbeszerzéshez képest minimális összeg a civileknek szánt 7 milliárd forint (21 millió euró), mégis emiatt áll a bál a norvég és a magyar kormány között.
21 millió euró miatt kockáztat 895 milliót a magyar kormány
A magyarországi civil szervezeteknek juttatandó norvég támogatások miatt van patthelyzet a magyar és a norvég kormány között egy egymilliárd dolláros (895 millió euró) fegyverbeszerzés ügyében – írta több egymástól független forrásra hivatkozva a Népszava és a Direkt36.hu tényfeltáró portál is.
Az egybecsengő információk szerint a magyar kormány eldöntötte, hogy norvég–amerikai légvédelmi rakétarendszert vásárol. Ez az úgynevezett NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missiile System – Norvég Fejlett Föld-Levegő Rakétarendszer), amit az amerikai Raytheon által gyártott AMRAAM rakétákkal szerelnek fel – ez a cég gyártja a Patriot rakétákat is, és ilyen norvég–amerikai védelmi rendszer védi magát a Fehér Házat.
Két légy
A NASAMS-szal két legyet is üthetne egy csapásra a magyar kormány, hiszen az amerikai kormány mellett egy európai NATO-szövetségestől is nagy értékben vásárolna, ami nyilván erősítené a kapcsolatokat. Csakhogy a jelek szerint a beruházás összegéhez képest elenyésző civil támogatás van olyan fontos a magyar kormánynak, hogy emiatt az egész üzlet sikerét kockáztassa. Norvégia 70 milliárd forintot (215 millió euró) biztosít fejlesztési programokra Magyarországnak a Norvég Alap keretében, ennek 90 százaléka gazdaságfejlesztésre, környezetvédelemre és hasonló célokra megy, ezek elosztásában sosem volt vita.
Csakhogy 2014-ben a Fidesz nyilvános boszorkányüldözésbe kezdett a hazai civil szféra egyes szereplői, elsősorban a jogvédő szervezetek ellen. Ennek csúcspontjaként 2014 szeptember elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai kommandósokkal szállták meg több civil szervezet, többek között a „norvég pénzeket” elosztó Ökotárs Alapítvány irodáit, az alapítvány vezetőjét, Móra Veronikát rendőrautóval vitték el az irodából. Bár utólag kiderült, hogy a hatóság emberei mindent rendben találtak, nem indult egyetlen szabálysértési, vagy büntetőeljárás sem – sőt, abszurd fordulatként Móra Veronikát civil tevékenységéért három évvel később állami kitüntetésben részesítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter –, a jogvédők azóta is szálkát jelentenek a kormány szemében.
Kormánynak kedves
Igaz, a teljes ellehetetlenítésük helyett a kormány most már „csak” annyit szeretne, hogy a nekik járó 7 milliárd forint elosztását ne egy teljesen független civil szervezet végezze, hanem beleszólhasson a kormány is. Ez azért is vicces, mert a Miniszterelnökségen belül külön működik egy költségvetési alap, amiből állami pénzhez juthatnak a kormánynak kedves civil szervezetek. Csakhogy ebbe a norvég kormány nem akar belemenni. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy mint a Népszava megírta, ez volt az egyik a kevés konkrét téma között Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni tárgyalásain, a magyar kormányfő arra kérte az amerikai elnököt, hogy járjon közbe a norvég kormánynál az ügy érdekében.
Remény vagy kívánság
Orbán Viktort a jelek szerint szorítja az idő: mivel konkrét ígéretet tehetett Trumpnak a rakétarendszer megvásárlására, eredményt kellene felmutatnia. Hogy az üzlet már „csőben van”, jelezheti az is, hogy David Cornstein budapesti amerikai nagykövet Orbán látogatása után azt mondta a 444.hu-nak, Maróth Gáspárral, a magyar kormány haderőfejlesztésért felelős megbízottjával személyesen is ellátogattak a Raytheonhoz és a Lockheed Martinhez, és „azt hiszem, nagyon meggyőző volt a számára mindkettő, úgyhogy reménykedünk benne, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket”.
A diplomácia nyelvén ez egy amerikai nagykövettől nem „reménykedés”, hanem kívánság, aminek jó eleget tenni, ha Orbán jóban akar lenni a Fehér Házzal. A Lockheed Martinnál tett látogatás egyébként arra utal: a magyar kormány ettől a cégtől tervez vadászgépeket vásárolni a lejáró lízingszerződésű Gripenek helyett. Mint ismert, Orbán Viktor még első miniszterelnöki ciklusa alatt mindenki megdöbbenésére az utolsó pillanatban döntött a svéd gépek mellett 2001-ben, miközben mindenki előre elkönyvelte, hogy felújított F–16-osokat vesz. Most könnyen elképzelhető, hogy majd húsz évvel később jóvá a „ballépést”, a Lockheed Martin által gyártott másik szóba jöhető típus, a legfejlettebb F–35-ös még így is nagyon drága lenne.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.