Rendkívül mozgalmas, eseményekben gazdag, mondhatni sorsdöntő év vár az Európai Unióra (EU). Nagy-Britannia minden bizonnyal kilép az unióból; az euroszkeptikus pártok erőre törhetnek az európai parlamenti választáson. A szavazást megelőző kampány egyik kulcsfontosságú témája a menekültválság lesz.
Kétség nem fér hozzá, hogy az EU számára a közelgő brexit (NagyBritannia kilépése az EU-ból) lesz 2019 legfontosabb eseménye. „Teljesen mindegy, hogy március 29-én kerül sor a kilépésre vagy néhány héttel később, a brexit véleményem szerint a legnagyobb valószínűséggel bekövetkezik. Még akkor is, ha léteznek olyan forgatókönyvek, melyek ennek ellentettjéről szólnak, ám ez politikailag szerintem már nem lenne járható út” – állítja Radovan Geist, az Euractiv.sk portál elemzője.
Az elmúlt hónapokban nem sikerült megfelelő megoldást találni a menekültválság kezelésére sem, bár tény, hogy az unióba lényegesen kevesebb menekült érkezik, mint azelőtt, hogy Brüsszel egyezséget kötött Törökországgal a menekülthullám megfékezéséről. Ankara, az uniós pénzekből is finanszírozott táborokban becslések szerint jelenleg több mint hárommillió szíriai menekültet lát el, viszont ez sem jelent előrelépést és megoldást. A menekültek Európai Unióba való áramlását nem sikerül teljes mértékben leállítani, s a probléma kezelésére mindmáig nem sikerült megtalálni a megfelelő megoldást.
Ami biztos, hogy a menekültek kötelező elosztásáról szóló tárgyalások már végleg csődöt mondtak, bár továbbra is hallani olyan véleményeket, melyek szerint a kötelező kvótákat elutasító országokat büntetni kellene. A megbukott belga kormányfő, az új kabinet kinevezéséig ideiglenesen még hivatalban levő miniszterelnök, Charles Michel például egyenesen kijelentette, hogy azok az EU-tagállamok, amelyek nem mutatnak szolidaritást a migránsválság kezelésére, elindítottak egy vitát, hogy helyük van-e a schengeni övezetben. „Makacsul, álladóan és szisztematikusan visszautasítva a szolidarítást, ezek az államok automatikusan megkérdőjelezik a schengeni övezetet, sőt a saját helyüket is abban, mégis egyre többen támogatják ezt az álláspontot. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a legerőteljesebb képviselője az antimigrációnak a visegrádi négyek közül” – fogalmazott az ügyvivő belga kormányfő.
Geist állítja, a belga miniszterelnök kijelentése politikai hangvételű, s azért is fogalmazhatott bátrabban, mert tudatosítja, hogy kormánya már megbukott. Az elemző szerint mindezek ellenére Michel rátapintott a lényegre: míg nem lesz megoldva az unió közös menekültügyi politikája, a feladatok és felelősség igazságos elosztása, addig a schengeni övezet jövője is kérdéses és megkérdőjelezhető lesz. „Sajnos nem történt áttörő változás, épp csak annyi, hogy komplikáltuk az Európába vezető utat a menekülteknek. Az eredő országokban KözelKeleten, Szíriában és Afrikában jelenlevő konfliktusok sem oldódtak meg, mint ahogy arra sem sikerült megoldást találni, mihez kezdjünk azokkal a menekültekkel, akik már egyszer idejutottak” – állítja Geist. A menekültek ellátásában szerinte igazságosan kellene elosztani a feladatokat, hogy a felelősség ne csak azon országok vállára nehezedjen, amelyek a schengeni övezet külső határán vannak.
Épp az Európai Unió területére áramló menekültek kezelése és elosztása, a külső határvédelem s a központi biztonságpolitika lesz az európai parlamenti választás központi témája. Sokak szerint az EU jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz a 2019-es választás, egyebek mellett például azért, mert számos tagállamban erősödnek az euroszkeptikus pártok, olyan politikusokat hallani egyre hangosabban, akik az unión kívül látják országuk jövőjét. „Az unió működésének kritikája helyénvaló, s nem látni rajta semmi kivetnivalót, hiszen egy legitim politikai véleményről van szó. A gond azzal van, ha ezen kritika valamilyen jogok korlátozását is tartalmazza. S ezt hangoztatják a szélsőjobboldali, szélsőséges pártok, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nagyobb befolyásra tesznek szert a jövő éves választás után felálló Európai Parlamentben. Nem azt mondom, hogy ezek a pártok uralják majd a parlamentet, de komplikálhatják a működését” – állítja az Euractiv elemzője. Eddig az európai szocialisták és a konzervatívok nagy koalíciója irányította a parlamentet, s valószínűleg a jövő éves parlamenti választás után is ezek maradnak a legnagyobb politikai mozgalmak, ám több elemző szerint elveszítik többségüket, s szövetségesre lesz szükségük. „Ennek negatívuma, hogy bizonyos témákban ezek az új, felerősödő pártok fékezhetik a parlament döntéshozását, pozitívuma pedig az, hogy felüdülést hozhatnak a politikába, amelyről eddig úgymond mindig ugyanazok döntöttek” – mondta Geist. (dem, euractiv.sk)
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.