165 ezer eurós bírság a vízkészlet szennyezéséért

Olyan törvényjavaslatról van szó, amelynek feladata kifejezetten a legértékesebb vízgazdálkodási területek hatékonyabb védelmének biztosítása. „Hivatalba lépésem óta sok energiát fektettünk a vizek védelmére, de még sok munka vár ránk. A lex Csallóköz egy fontos lépés a vizek átfogó, ágazatközi védelme felé” – jelentette ki Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter a péntek reggeli sajtótájékoztatón. Sólymos hangsúlyozta az egységes jogszabály fontosságát, hiszen az ivóvíz védelme korábban több tárca hatáskörébe tartozott. A potenciális szennyezőket a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet ellenőrizte, amely a zöldtárcához tartozik, a vegyszerhasználatra az agrártárca figyelt, az ivóvízellátást, a vízminőséget pedig a Közegészségügyi Hivatal felügyelte. Sólymos elmondta, hogy a lex Csallóköz biztosítani fogja az egyes ellenőrzések következetességét, ezáltal hatékonyabbá válik a vizek védelme.

Az ellenőrzések szigorítása mellett a kiszabható bírságok nagysága is megnövekszik. Részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de annyit már lehet tudni, hogy a legsúlyosabb büntetések egyike a tiltott növényvédő szerek használatára vonatkozik. Az elkövető akár 165 ezer eurós büntetésre számíthat. A törvényjavaslat további fontos hozadéka, hogy pontosabban meghatározza az adott vízgazdálkodási területek határait, így az ellenőrzések is pontosabb eredményeket hozhatnak. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy az érintett hatóságok együttműködjenek más szakmai testületekkel, ezáltal az ellenőrzés és az információcsere is hatékonyabbá válhat.

Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a jogszabály nem csak a Csallóközt érinti, hanem további kilenc vízgazdálkodási területet is. A Csallóköz ezek közül az egyik legfontosabb, ezért kapta a jogszabály ezt az elnevezést. Akár 165 ezer eurós bírságra is számíthatnak azok a vállalatok vagy gazdálkodók, akik túlzott mennyiségben vagy tiltott növényvédőszereket használnak a védett vízgazdálkodási területeken.

Csicsai Gábor (Híd), a mezőgazdasági minisztérium államtitkára szerint azonban az új törvény a gazdák számára nem jelent további bürokráciát. „A gazdálkodóknak, akik eddig is betartották az előírásokat, nincs mitől félniük, hiszen a törvényjavaslat célja a gazdaság működésének könnyítése, nem pedig a bonyolítása” – jelentette ki Csicsai.

A sajtótájékoztatón felmerült a tavalyi csallóközi vízszennyezés témája is. Az eset során több település ivóvízkészletében kimutatták, hogy az atrazin nevű növényvédő szer meghaladja a megengedett határértéket, és már nem ajánlatos emberi fogyasztásra.

Az újságírók kérdésére válaszolva Sólymos megjegyezte, hogy „az atrazin által okozott vízszennyezés valóban komoly problémát okozott, de az túlzás, hogy egyesek egyenesen katasztrófáról beszéljenek. Éppen a katasztrófák elkerülése érdekében készítettük el a lex Csallóközt.” A törvényjavaslat várhatóan szeptemberben kerül a parlamentbe, és már 2018 őszén hatályba lép.

Nagy Roland