Már Kandahárban dúlnak a heves összecsapások

Amerikai tengerészgyalogosok valahol Kandahár mellett. Bevetés előtt kötelező a térképolvasás.TASR/EPA-felvétel Bonn.Kabul/Kvetta/Iszlámábád/Moszkva. Mohammed Omar molla tisztában van sorsával, ezért a megadás vagy a fogságba esés helyett valóban az utolsó leheletig tartó harcot választja – ezt Hadzsi Hakszár molla, volt tálib belügyminiszter-helyettes mondta tegnap. Értesülései szerint egyébként Gazni városában megadta magát az iszlám rendőrség hírszerzési főnöke is. A mérsékeltnek tekintett tálib politikus meggyőződése, hogy a mazari-sarifi fogolylázadás leverése csak erősítette a Kandahárt védő tálibok és önkéntes külföldi harcosok ellenállását, hiszen a fegyverletételnek ezek után nincs esélye.

Tora Bora bombázása

Ami a katonai helyzetet illeti: az ellenzéki erők tegnap reggel behatoltak a kandahári repülőtér területére. Egy pastu törzsi csoport elfoglalt egy tornyot a repülőtér szomszédságában. Egy másik pastu alakulat vezetője elmondta: Kandahárban az al-Kaida kemény magja fegyverrel tartja vissza a már demoralizálódott tálib csapatokat az önkéntes megadástól. A katari al-Dzsazíra hírtelevízió még frissebb értesülése szerint a tálibellenes csapatok időközben már behatoltak Kandahárba is, és ott heves harcok folynak. Pastu parancsnokok még tegnap este is azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy Kandahárban a tálibok oldalán harcoló arabok tanusítják a legkeményebb ellenállást. Az amerikai bombázók tegnap ismételten támadták a Dzsalálábád közelében, a hegyekben fekvő Tora Bora bázist, megölve 58 személyt. Az Oszama bin Laden rejtekhelyének tartott tábor elfoglalására helikopterek húsztagú amerikai különleges alakulatot szállítottak a régióba.

Karzai lehet a befutó

A Bonn közelében zajló nemzetközi Afganisztán-értekezletről tegnap reggel optimista beszámolókat közöltek a hírügynökségek, délután viszont arról tudósítottak, hogy elillanni látszanak a gyors befejezéséhez fűzött remények: a legkorábban ma, de valószínűleg csak csütörtökön fogják aláírni a résztvevők az ázsiai ország békés jövőjét megalapozó egyezményt. A négy küldöttség délelőtt egyetértésre jutott arról, hogy egyenként hány tagot delegálhatnak az átmeneti kormányba. (A testület állítólag 29 tagot számlálna: a kormányfő és öt helyettese mellett 23 miniszterből állna a kabinet.) Nincs egyezség viszont az ENSZ által kidolgozott hétoldalas megállapodásról: az egyes delegációk kifogást emeltek bizonyos pontok ellen, így annak végleges szövege csak délután került a küldöttségek elé. De e dokumentumról csak azután születhet megegyezés a négy küldöttség között, ha sikerül egyetértésre jutni az átmeneti kormány elnökének személyéről. Míg tegnap reggel két esélyes jelöltet emlegettek, délutánra egyikük kiesett a versenyből. A monarchista küldöttséget vezető és a befolyásos Északi Szövetség által is támogatott Abdul Szattar Szirat neve lekerült a jelöltlistáról. Akadályt jelent a nemzetisége (tádzsik, ők alkotják a második legerősebb népcsoportot Afganisztánban a pastuk mögött), továbbá az, hogy nincs hatalmi bázisa, és az ENSZ számára sem elfogadható. ĺgy voltaképpen egyetlen személyre összpontosul a figyelem: Hamid Karzaira, a déli országrész pastu törzseinek nagy tekintélyű vezetőjére.

Győztesek – egymás ellen

Az ENSZ segélyszervezetei nem tudnak élelmiszer-segélyt juttatni az északon fekvő Mazari-Sarif környékén az éhező lakosságnak, mert a várost hatalmában tartó Északi Szövetség különféle frakciói egymás ellen fordultak, s helyi csatározásaik és fosztogatásaik bizonytalanná teszik a helyzetet. Ezt az ENSZ egyik szóvivője, Stephanie Bunker közölte tegnapi iszlámábádi sajtóértekezletén. „A térség 2–3 millió rászoruló lakosa közül sokan éhen halhatnak emiatt” – tette hozzá. (o, m, ú)