Keresik, de nem találják

Pozsony. Nagyon nehéz megválaszolni, mi okozta a szlovákiai magyarok számának nem várt, 47 ezres csökkenését, a Csáky Pál miniszterelnök-helyettes által összehívott találkozó célja mégis ez volt, illetve az, mit lehet tenni a folyamat visszafordításáért. Schill István, a statisztikai hivatal alelnöke szerint sokkal többet árulnak majd el az adatok községekre lebontva. Kerületi, illetve járási szinten ugyanis a magyarság arányának csökkenésében nem jelentkeztek nagyobb kilengések. Viszont ha községi szinten kimutathatók szélsőségek, elképzelhető, hogy a számlálóbiztosok tehetnek róla. Kiderül, mely településeken csökkent a magyarok aránya 20 százalék alá, ami egyebek között a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolítását vonhatja maga után. A népszámlálás eredménye azért is érthetetlen, mert sikerült pénz szerezni a kampányra, és aki igényelte, kétnyelvű ívet kapott. Kvarda József, a népszámlálási kampányt levezénylő Csemadok elnöke elismerte, a szervezet is felelős. Bebizonyosodott, hogy a Csemadok „dezintegrált szervezettségi foka” nem tette lehetővé a mozgósítást. Gyurgyík László szociológus szerint nem lehetett kimutatni, hogy a magyarok lakta járásokban kiugróan magas lenne a nemzetiségüket elhallgatók aránya. A találkozó résztvevői nem azonosultak Duray Miklósnak azzal a nézetével, hogy az ok a fiatalok elvándorlásában keresendő. Sőt Gyurgyík elmondása szerint a szlovákiai magyarság bevándorlási többlettel rendelkezik. A fogyás egyik magyarázata lenne az asszimiláció. E szempontból döntőek lesznek az anyanyelvre vonatkozó adatok. A részletes elemzések kidolgozásához további adatok szükségesek, melyek jövő év elejére várhatók. (szm)