Itt mindenki szent?

A megkérdezettek fele a kormány tagjairól és a parlamenti képviselőkről határozottan a személyes érdeket előtérbe helyezését feltételezi. A megkérdezettek 41 százaléka szerint e jelenség 1998 után harapózott el, 30 százalék szerint az 1994-1998-as Mečiar-érában volt a legelterjedtebb. 9 százalék ezt az időszakot 1989 és 1993 közé teszi, míg 15 százalék nem tudja megítélni a kérdést.

Éppen ezért az összeférhetetlenségi törvény szigorítását és az ellenőrizhető köztisztviselők körének bővítését követeli a már több mint 240 civilszervezetet tömörítő Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség, amely nemcsak a tisztségviselők közvetlen hozzátartozóit, hanem az úgynevezett közel álló személyeket is éves vagyonnyilatkozatra kötelezné. Jelenleg egymillió koronán felüli összegről kell nyilatkozni, ám a Szövetség ezt az öszszeghatárt is lényegesen csökkentené. Szeretné azt is, ha a vagyonnyilatkozatokat például a parlament honlapja is közzétenné.

A tömörülés tegnap mutatta be a módosítására vonatkozó javaslataikat. Az összeférhetetlenségi törvény alapján pillanatnyilag csak 230 állami tisztségviselőt vonhatnak felelősségre, köztük a 150 parlamenti képviselőt. A közjogi méltóságokon és a magasabb beosztású hivatalnokokon kívül ezért a kerületi és a járási hivatalok elöljáróira, a polgármesterekre, a megyeelnökökre, valamint a helyi és megyei képviselőkre, továbbá az állami vállalatok vezetőire és az államot a Nemzeti Vagyonalapban képviselő személyekre is kiterjesztenék a törvény hatályát. A Szövetség szerint társadalmi igény a fokozottabb ellenőrzés. A támogató szervezetek egyike, a Transparency International Slovakia, amelynek megrendelésére készült a Focus felmérése. (korp)