A pozitív gondolkodás jegyében

GÁLFI MÁRIA

Korunk népbetegsége a stressz. Ha egészségvédelemmel, helyes életvezetéssel, gyógyítással, gyógyulással foglalkozó bármiféle előadást hallunk, illetve könyvet, cikket olvasunk, megtudhatjuk, hogy a legtöbb betegség hátterében a stressz áll.

A stressz fogalma 1936-ban került a köztudatba, ekkor jelent meg Selye János professzor Életünk és a stressz című könyve, mely rövid időn belül világhírűvé tette. (Selye János nevét Komáromban 1994 óta gimnázium, 2004 óta egyetem viseli, a Tiszti Pavilon udvarában mellszobra áll, egykori lakóhelyén, a Határőr utcában tábla őrzi emlékét. A gimnázium szintén emléktáblával tiszteleg egykori tanítványa előtt.)

A stressz tipikus urbanizációs betegség, ami nem azt jelenti, hogy a vidéken élők ne szenvednének tőle. Viszont a városokban alakult ki először az az életforma, amely előidézte. Ez a néma gyilkosnak is nevezhető feszültség az iskolákba is beszüremkedett, szenved tőle pedagógus és tanuló egyaránt. A teljesítmény- és megfelelési kényszer, a kudarcok gyakorisága, a sikertelenség, a túlzott elvárások, a közösségi elutasítás, a befogadás vágya, az agresszivitás, megfélemlítés… hosszú távon felőrölheti lelki tartalékainkat.

Miért? És mit tehetünk ellene? A válaszokat a nyitó előadás és a heti elméleti és gyakorlati foglalkozások igyekeztek megadni annak a csaknem 1300 résztvevőnek, akiknek zöme a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásból érkezett a rendezvényre, de Pozsonyból és Léváról is voltak érdeklődők.

A továbbképzés hete alatt 15 előadás és tréning várta az óvodapedagógusokat, nevelőket, tanítókat és középiskolai tanárokat.

Komáromon kívül Gútán és Dunamocson is voltak kihelyezett képzések, sőt, egy nagy érdeklődéssel kísért szakmai konferencia is zajlott neves előadók, szakemberek közreműködésével. Az előadók között volt egyetemi oktató, gyermekgyógyász, természetgyógyász és zenei akusztikát oktató természettudományi doktor is, hogy minél több szempont érvényesülhessen a téma iránt rendkívül érdeklődő hallgatók örömére.

A nyitó előadást Bagdy Emőke író, klinikai szakpszichológus, egyetemi tanár, pszichoterapeuta tartotta A stressz és kezelése címmel. A nemes egyszerűséggel és páratlan szakszerűséggel kifejtett mondanivaló megtette hatását, a publikum állva tapsolta meg a lebilincselő előadást.

A professzor asszony megtépázott néhány mítoszt a stresszel kapcsolatban, és kifejtette: stressz nélkül nem élhetünk. Bizonyos fajtájára naponta szükségünk van ahhoz, hogy válaszokat tudjunk adni a mindennapok kihívásaira. Az eustressznek nevezett pozitív stresszre tehát szükségünk van, ez az a kreatív feszültség, amely arra sarkall, hogy előrelépjünk, javítsunk az életünkön. Amivel meg kell küzdenünk, az a distressz, a negatív stressz. A megküzdést és az elkerülést kell megtanulnunk, ennek technikái már ismertek és hatásosak. Néhány technikára meg is tanított bennünket a professzor asszony, és többször is felhívta a figyelmünket a pozitív gondolkodás és a saját jövőkép kialakításának fontosságára, valamint a humor gyógyító erejére, a nevetésre, amit a lélek szellőzködésének nevezett.

Bagdy Emőke szerint az élet dolgaihoz való pozitív hozzáállás, a derűs életfilozófia, optimista életszemlélet, a mosoly, a nevetés… mind-mind távol tartja tőlünk a negatív stresszhatásokat.

A szervezők Janza Kata musicalszínésznőt hívták meg a megnyitóra, akinek Lélektől lélekig című előadása remekül illett a rendezvény vezérfonalához, és nagyon jó stresszoldónak bizonyult. A művésznő előadásán kívül a pedagógiai napok résztvevői láthatták a Jómegy néptánccsoport előadását is. Az együttes a Jókai Mór Nyári Egyetemen verbuválódott, koreográfusa Ölveczky Árpád, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója.