Nő a létminimum és még 60 támogatás összege

A létminimum összege a múltban sokszor alig emelkedett, a pár eurós vagy centes kozmetikázást a rászorulók szinte észre sem vették. Ezért aztán tavaly sokan pozitívan értékelték, hogy – hosszú idő után érezhetően nagyobb mértékű (16 eurós) volt a valorizáció. Előtte volt olyan év, amikor egyáltalán nem módosították a szegénységi küszöböt, sőt fennállt a veszély, hogy csökkentik a létminimum összegét, amire végül nem került sor, csak szinten tartották. 2021-ben mindössze 3 eurós emelés volt, tavaly ezt 16,36 euróval toldották meg, idén pedig 34,46 euróval emelkedik.

Mi a létminimum?

A hatályos törvény értelmében a létminimum az a társadalmilag elismert minimális bevételhatár, amely alatt már anyagi szükséghelyzetről beszélünk. Ezt a szegénységi küszöböt minden évben július 1-jei dátummal szokták felülbírálni, miközben a Statisztikai Hivatal adataiból indulnak ki. Ugyanakkor áprilisban változott a valorizációs képlet, a most júliustól érvényes összeget már az új módszerrel állapították meg – éspedig úgy, hogy először meghatározták az alacsony bevételű természetes személyekre vonatkozó megélhetési költségek tavaly áprilistól idén áprilisig mért növekedésének a koefficiensét, majd azt megszorozták a létminimum június 30-áig érvényes összegeivel. Ezentúl tehát nem veszik figyelembe az alacsony bevételű természetes személyekre vonatkozó nettó jövedelem emelkedésének a koefficiensét. A módosítást azzal indokolták, hogy az új valorizációs módszer jobban tükrözi az alapvető életfeltételek biztosításához szükséges reális megélhetési költségek növekedését.

Konkrét összegek

Az továbbra is érvényes, hogy ha a képletben használt koefficiens értéke 1 vagy annál kisebb, nem alkalmazzák a létminimumról szóló jogszabályba foglalt valorizációs módszert, és abban az évben nem módosul a létminimum összege. „A Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint az alacsony bevételű háztartások számára a fogyasztóiár-index évközi emelkedése 14,7%-os volt, ezért idén ez a koefficiens a meghatározó a valorizálás során” – magyarázta  Veronika Solíková adószakértő, a podnikajte.sk munkatársa. A létminimum összege egy felnőtt személynek 234,42-ről 268,88 euróra nő. A közösen elbírált személynél a létminimum összege 163,53-ról 187,57 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 107,03-ról 122,77 euróra emelkedik.

Sok támogatás módosul

A létminimum csaknem 60 állami támogatás összegére van hatással – vagyis július 1-jétől azok is automatikusan módosulnak. Némelyik már a nyártól emelkedik, és van, amit csak 2024. január 1-jei dátummal számolnak át.

Júliustól valorizálják a minimális tartásdíjat, a munkaerőpiacon végrehajtott aktív intézkedésekkel összefüggő hozzájárulásokat, a fiatal felnőtt önállósodását elősegítő támogatást, a nevelőszülőknél lévő gyermekkel kapcsolatos különböző hozzájárulásokat (a nevelőszülők kiadásait, a kiskorú gyermek lakhatási és étkezési költségeit, zsebpénzt, a tárgyi ajándékok értékét), a kiskorú édesanyának jóváhagyható segélyt, a reszocializációs hozzájárulásokat stb.

Ösztöndíj és adóbónusz

A létminimummal függ össze a szociális ösztöndíj nagysága. A közép-, tanonc- és főiskolák diákjainak szokták jóváhagyni, a konkrét összeg függ az előmeneteltől, valamint attól is, a diák milyen messze lakik az oktatási intézménytől, miközben az ösztöndíj felső határa a létminimum 50 százaléka, azaz szeptembertől a középiskolások számára 61,39 euró. A főiskolások esetében is fontos szempont az előmenetel, valamint a lakhely és az iskola közötti távolság, illetve a jogosultság elbírálásakor a kiindulópont a család összbevétele, a létminimum összegéhez viszonyított, egy főre jutó jövedelem.

Az előző években július 1-jével az adóbónusz összege is meg szokott változni. Tavaly július 1-jétől a háromszintű kedvezmény helyett két szintet vezettek be, és valorizálták a támogatást is. Ugyanakkor idén januártól kivételesen tovább nőtt az adóbónusz összege, és az év elejétől eltörölték a korábbi valorizációs képletet, mely egy koefficienst alkalmazott, és a létminimum aktuális összegét vette alapul.

2023 januárjától a legkisebbek után megkétszereződött az adóbónusz, és a korhatár is változott: 18 éves korig 140 euró, 18 év felettiek után pedig 50 euró jár. Ez a megemelt összeg 2024 végéig érvényes, 2025-től 100 és 50 euróra csökken. Úgyhogy most júliusban az adóbónusz biztosan nem módosul. Továbbá, érvényben van egy megkötés is: az adóbónuszt csak a jövedelemadó bizonyos részéig lehet érvényesíteni, éspedig a gyermekek számától függően. Akinek egy gyereke van, az legfeljebb az adóalapja 20%-ának megfelelő adóbónuszban részesülhet. Két gyermek esetében 27%, három gyereknél 34%, négynél 41%, öt után 48%, hat és annál több gyermek esetében pedig 55% a felső határ.

Gyes

A gyermekgondozási segély összege ugyancsak szorosan összefügg a létminimummal, és ezt a családsegítő támogatást mindig január 1-jével szokták átszámolni. Azonban a parlament megszavazta, hogy kivételesen nem januártól, hanem már most augusztustól megemelik a gyest.

Eszerint a szociális ügyi hivatalok 2023 augusztusától mintegy 40-50 euróval nagyobb összegű gyermekgondozási segélyt folyósítanak majd. Az a szülő, aki a gyes előtt nem volt jogosult anyasági támogatásra, augusztustól 345,20 euró gyest fog kapni a jelenlegi 301 euró helyett. Az a szülő pedig, akinek folyósítottak anyasági támogatást, a nyár közepétől 473,30 euró gyesre számíthat a jelenlegi 412,60 euró helyett.

Jövő év elejétől változik az adóalap adómentes része is, éspedig 5646,48 euró lesz évente (470,54 euró havonta), ami a létminimum 21-szerese.

Családi pótlék

A családi pótlék összege rendszerint januártól szokott változni, ugyancsak a létminimum valorizálásától függően. Azonban a politikusok tavaly több módosítást is elfogadtak, ezek egyike az volt, hogy a családi pótlékot már nem a létminimum alapján fogják módosítani, hanem a kormány az összegéről külön rendeletben határozhat. Vagyis jelen pillanatban nem lehet tudni, az új kabinet jövő januártól jóváhagy-e valamilyen emelést. Jelenleg – idén januártól – a családi pótlék összege 60 euró gyermekenként, és ismét jóváhagyták, hogy szeptemberben kapjanak egyszeri rendkívüli beiskolázási támogatást azon gyermekek szülei, akik idén kezdenek el alapiskolába járni. Ezek a családok az ősszel 110 euróra számíthatnak.

Járulékterhek

Július fontos hónap a vállalkozók számára is: a Szociális Biztosító (SP) minden évben július 1-jei dátummal vizsgálja meg a járulékfizetési kötelezettséget. Akinek tavaly 7266 eurónál több bevétele volt, ezentúl fizetnie kell a kötelező társadalombiztosítást. A kiindulási alap az adóbevallásban feltüntetett jövedelem. Az SP július folyamán írásban tájékoztatja az egyéni vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség kialakulásáról, folytatódásáról, illetve megszűnéséről. A levélből megtudhatnak minden szükséges információt a biztosítási díj fizetéséről, a konkrét összeget is, mely július 1-jétől vonatkozik rájuk, s melyet először – a júliusi hónapra vonatkozó tételt – augusztus 8-áig kell majd átutalni. Az értesítéseket automatikusan küldik, a vállalkozóknak és a többi önálló kereső tevékenységet folytató személynek nem kell semmit sem kérvényeznie.

Júliustól azon vállalkozók járulékterhei változnak, akik március végéig elszámoltak előző évi bevételeikkel és adójukkal. Akik a tavasszal nem adtak le adóbevallást, hanem haladékot kértek, és ebből kifolyólag csak június végéig juttatták el az adóhivatalba a kitöltött nyomtatványokat, azok járulékterheit is később, október 1-jei dátummal bírálják majd felül.

2023. július 1-jétől annak a vállalkozónak alakul ki járulékfizetési kötelezettsége, akinek a vállalkozásából tavaly több mint 7266 euró bruttó bevétel folyt be. Aki ennél kevesebb jövedelemre tett szert, az 2024. június 30-áig biztosan nem köteles semmit sem elvezetni az SP-be. Aki csak idén váltotta ki az engedélyét és kezdett vállalkozni, nem köteles járulékokat fizetni, esetleg önkéntes biztosítást köthet, ha akar. Azt, hogy kötelezően kell-e majd biztosítással rendelkeznie, legközelebb egy év múlva, 2024. július 1-jei dátummal fogják megvizsgálni, az idén decemberig elért bevételek alapján. Addig a Szociális Biztosító békén hagyja.

A vállalkozóknak van egy csoportja, akiknek az SP nem küld levelet: azoknak, akiknek idáig nem volt biztosításuk, és a tavalyi bevételeik alapján idén sem alakult ki a járulékfizetési kötelezettségük. Nem veszik fel a kapcsolatot a külföldi vállalkozókkal sem, rájuk a hazai törvények felett álló nemzetközi szerződések vonatkoznak, és nekik saját maguknak kell figyelemmel kísérniük az egyes határidőket és az esetleges kötelességeket.