Időnként még a legjobb szomszédok között is akadnak kisebb-nagyobb nézeteltérések, melyeket ideális esetben gyorsan sikerül tisztázni. A komolyabb konfliktusok azonban megkeseríthetik a szomszédok életét. Ifj. Mészáros Lajos jogász ezúttal – olvasói kérdésre reagálva – a szomszédok közötti problémákkal foglalkozik.
Kötelesek vagyunk tűrni a bűzt?
Falun lakom családi házban, amelynek közvetlen környezete nemrég még rendezett és kellemes volt. Pár hónapja viszont komposztálót létesítettek a szomszéd kertben, ahol biológiai hulladékot komposztálnak, s kezdettől fogva óriási az onnan terjedő bűz. Először azt hittük, a szomszéd majd beletanul a komposztálásba és a bűz megszűnik, de nem szűnt meg, s idegesítőek a szagok, nagyon zavarnak minket. A szomszédot már többször felszólítottuk, hogy távolítsa el a komposztálót a házunk közeléből, de ő erre nem hajlandó, azt hajtogatja, hogy bármit megtehet a saját telkén. Valóban kötelesek vagyunk tűrni a bűzt? Mit lehetne ellene jogilag tenni? A községházának ilyen esetekben nem kellene közbelépni?
A tulajdonhoz való jogot közvetlenül az alkotmány szavatolja annak 20. cikkében, amely szerint minden tulajdonos tulajdonjogának azonos tartalma van és egyenlő védelmet élvez. Az idézett alkotmányos elv törvényi szinten elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 127. §-ában jelenik meg, amely szerint a dolog tulajdonosának tartózkodnia kell mindentől, amivel a körülményekhez képest aránytalan mértékben zavarna mást, vagy veszélyeztetné más személy jogainak gyakorlását. Tehát a tulajdonjog egyik alapvető szabálya, hogy jogainkat nem gyakorolhatjuk úgy, hogy azzal mások békés birtoklását zavarjuk.
A tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat aránytalanul, szükségtelenül zavarná. Említettük, hogy a törvény az aránytalan, szükségtelen zavarást tiltja, tehát létezik olyan zavarás, ami szükséges, azaz, amit el kell viselni mindenkinek. Ilyen helyzet, amikor kötelesek vagyunk megengedni a belépést telkünkre pl. a szomszéd házának felújításához, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése miatt, esetleg közérdekű munkák elvégzése céljából stb.
Olvasónkat azonban a szükségtelen, aránytalan zavarás foglalkoztatja, amely leggyakrabban zajban/ hangoskodásban, füstben, árnyékolásban, állattartással okozott zavarásban, és bizony mértéktelen zavargó szagok terjedésében is megnyilvánul.
Senki sem vonja kétségbe, hogy a komposztálás hasznos tevékenység, ám ez a tevékenység sem lehet olyan jellegű, illetve mértékű, hogy annak bűze a szomszédos ingatlan tulajdonosát tartósan és aránytalanul zavarja. Ha ilyen módon történik a szomszédjog megsértése, természetesen, mint minden jogvitát, a megromlott szomszédi viszonyokat is először megegyezéssel kell megpróbálni rendezni. Világos azonban, hogy olvasónk esetében ez már nem jön számításba, ezért esetleg helyben a községházához lehet fordulni, mert a Ptk. 5. §-a alapján, ha nyilvánvaló beavatkozás történt a békés állapotba, a községnél lehet védelmet keresni. A község előzetesen betilthatja a zavaró beavatkozást, tevékenységet. A község viszont csak ideiglenesen intézkedhet, és intézkedését csak nehezen lehet törvényesen kikényszeríteni. Amennyiben a szomszéd nem tartja tiszteletben a község intézkedését és visszaél a szomszédjoggal, tehát továbbra is jogellenesen gyakorolja azt, független bírósághoz lehet fordulni. Ha a bíróság a keresetet megalapozottnak ítéli meg, ítéletében a szomszédot eltilthatja a tulajdonsértő magatartástól, adott esetben a bűzt kiváltó komposztáló tevékenységtől, az ilyen bírósági döntés pedig akár végrehajtó (exekútor) által is kikényszeríthető.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.