A diák jó és olcsó munkaerő

A nyári szünetben sok diák vállal alkalmi munkát, a hatá-lyos törvények értelmében már a 16 évesek is létesíthet-nek munkaviszonyt. A cégek-nek is megéri őket alkalmazni, olcsóbb munkaerőnek számí-tanak. Összeállításunkban a diákok munkavállalásával foglalkozunk.

Vannak diákok, akik egész évben, a tanulmányaik mellett is dolgoznak. Egyes egyetemisták rendes munkaviszonyban, meghatározatlan időre szóló munkaszerződés alapján dolgoznak. Mások részmunkaidőre dolgoznak, vagy meghatározott időre szóló megállapodást kötnek, esetleg alkalmi munkát vállalnak. Munkatörvénykönyvünk a rendes munkaviszony mellett többféle munkaviszonyt ismer: lehet szerződni bizonyos munka elvégzésére vagy munkatevékenységre, és a megbízási szerződések közé tartoznak a diákmunkáról szóló megállapodások is. Az utóbbit csak olyan személy kötheti meg, aki közép- vagy főiskolán diák státusszal rendelkezik, és még nem töltötte be 26. életévét. A diákok átlagban legfeljebb 20 órát dolgozhatnak hetente – a heti átlagot úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik az egész naptári évben ledolgozott időszakot, amelyik alatt érvényes volt a szerződés.

Szerződéses feltételek

A diákmunkáról szóló megbízási szerződést kizárólag írásban lehet megkötni, csak a szóban kötött megállapodás érvénytelen. Az írásos szerződésnek tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a megegyezett jutalmat, a munkaidőt, valamint az időszakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerződésről másolatot adni.

A diákokkal általában meghatározott időre szóló megbízási szerződést szoktak kötni, és a munkaidő sokszor rugalmas, meghatározatlan, teljesítményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megállapodást csak milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értelmében a szerződés a felek közös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, amikor az alkalmazottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkalmazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemeszter befejezése után legfeljebb októberig szóló megállapodást köt.

A diák jogai

Kevesen tudják, hogy a megbízási szerződésekre dolgozók is sok mindenre ugyanúgy jogosultak, mint a rendes munkaviszonyban lévők. Például jogukban áll 30 perces szünetet tartani pihenés és étkezés céljából, ha a műszak 6 óránál, kiskorúak esetében pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúak esetében ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak. A minimális órabér, amit a munkaadónak muszáj kifizetnie, 2,5 euró.

A diákmunka előnyei

A diákok általában diákmunkáról szóló megállapodást kötnek, amely előnye, hogy ha valaki havonta nem keres többet egy meghatározott összegnél, nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie. A felső határ jelenleg 200 euró. Vagyis ha a 26 évesnél fiatalabb diák havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékokat fizetnie – csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. A diákok ezt a kivételt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, éspedig úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító internetes oldalán (www.socpoist.sk).

A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart.

200 euró felett

Ha az alkalmi munkából származó havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák alkalmazott már fizet 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék. Az is előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie. Vagyis viszonylag olcsó munkaerőnek számítanak, a cégeknek megéri alkalmazni diákokat, s előszeretettel adnak munkát nekik. Ráadásul sokszor beérik alacsonyabb fizetéssel, sok diák így is elégedett, mert már tanulmányai mellett tapasztalatokra, bizonyos gyakorlatra tehet szert. Az a vállalat, amelyik sok diákot foglalkoztat megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg. Noha olcsóbb munkaerőnek számítanak, ugyanúgy be kell őket jelenteni a Szociális Biztosítóba, mint a többi munkavállalót. A biztosító rendszeresen figyelmeztet: a munkaadó köteles az alkalmi munkát vállaló diákokat még a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a társadalombiztosítási rendszerbe, éspedig a Registračný list FO elnevezésű formanyomtatvánnyal.

Ha valaki egyszerre több munkaadóval köt megállapodást, a járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni. Megtakarítható egy kis pénz abban az esetben is, ha valakinek ingadozik a bevétele, az egyes havi jutalmak között nagy különbségek vannak. Ilyen esetben a munkaadó a járulékfizetési kötelezettséget a havi átlagfizetésből számolja ki. Ha a diákok nem havi rendszerességgel kapnak fizetést, akkor a járulékot utólag, a szerződés megszűnése után kell befizetniük. (sza)