Vészhelyzetben a farmerek

Az eddigi anyagi károk akár a 90 millió eurót is elérhetik – derül ki a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara felméréséből.

„Több mint kritikus a helyzet a mezőgazdaságban. A május 31-ig összesített adatok szerint legalább 150 ezer hektár szántóföld van víz alatt, vagy pedig belvíz borítja a termést, ez a teljes szántóföld 17 százaléka” – közölte tegnap Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) elnöke. Ez nem a végleges adat, hiszen június első napjaiban további heves esőzések voltak, ami tovább rontja a helyzetet. A május végi adatok szerint 39 500 hektár búza, 16 ezer hektár árpa, 30 600 hektár kukorica, 14 300 hektár olajosrepce áll víz alatt. Emellett 17 300 hektáron nem tudták bevetni a termőföldet. „Arról nem is szólva, hogy a permetezés is kivitelezhetetlen, tehát ha levonul a víz, akkor a kártevők pusztításával számolhatunk, hiszen nem tudják elvégezni a gyomirtási és a gomba elleni növényvédelmi munkálatokat, mivel még napokig nem lehet kimenni a földekre” – tette hozzá Semančík, hozzátéve: „Mivel az esős napok még nem értek véget, ezért egyelőre nem lehet pontosan felmérni az anyagi károk nagyságát. A jelenlegi becsléseink ezért tág határok között mozognak. Becslésünk alsó határa 33 millió euró, a felső határa pedig 87-90 millió euró, de a helyzet romlása miatt ez az összeg még tovább emelkedhet.” Az SPPK elnöke szerint gyakorlatilag az összes dél-szlovákiai járás súlyos agrárkárokat szenvedett el. Az agrárkamara felsorolásából kiderül, főleg a Dunaszerdahelyi, a Galántai, az Érsekújvári, a Komáromi, a Lévai, a Losonci, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járás gazdálkodóit sújtják komoly árvízkárok. Például csak az Érsekújvári járásban 10 600 hektár mezőgazdasági területet borít ár- vagy belvíz.

Milan Semančík arra hívta fel a figyelmet, hogy már a tavalyi év is módfelett nehéz volt az agráriumban vállalkozók számára, anyagi tartalékaik kimerültek, ezért a május 15-én kezdődött rendkívül csapadékos időjárás számos szövetkezetet, farmert végleg a padlóra küldhet. Ezért az agrárkamara kérni fogja, hogy a víz alá került termőföldek után ne kelljen adót fizetni, továbbá kormányzati szintű segítséghez folyamodik. Ráadásul a magas biztosítási díjak miatt (ez különösen igaz az árvíz elleni biztosítási tételekre) az országos termőterület alig 50 százaléka van biztosítva. Ami a mezőgazdasági termények jövőbeni árát illeti, ezt csak az aratás után lehet megbecsülni – véli Semančík. Például egyes közgazdászok már 2010 elejére mérsékelt élelmiszerár-növekedést prognosztizáltak, ehhez képest 2009 hasonló időszakához képest átlagosan 4,4 százalékkal csökkentek. Rövidesen a visegrádi négyek regionális szinten is áttekintik az esőzés okozta károkat, a terméskiesés nagyságát, bár a piaci árakat még a közép-európai nagyságrendű károk sem befolyásolják komoly mértékben. „Szlovákia nem elszigetelt ország, a mezőgazdasági termékek árát nem a belső viszonyok, hanem a külföldi piacok határozzák meg” – magyarázta Semančík.