Újabb terjeszkedés előtt a szlovákiai plázák

Szlovákia legnagyobb városaiban már a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt megjelentek az első nagyobb bevásárlóközpontok, a válság miatt azonban több központ építése is félbeszakadt, és a befektetők elsősorban a kisebb városokra összpontosítottak. Az elmúlt időszakban így, pár kivétellel, csak kisebb üzletközpontok épültek. Az utolsó nagyobb bevásárlóközpontot 3 évvel ezelőtt nyitották meg Pozsonyban. A lamacsi Bory Mall az ország negyedik legnagyobb plázája. Ezt követően Nagyszombatban, Poprádon és Eperjesen épült nagyobb bevásárlóközpont. Kisebbek nyíltak azonban Besztercebányán és Turócszentmártonban. 2015-ben nyitott meg a lévai Dituria és a losonci Galéria is.

Nő a kereslet

Mára azonban fordult a kocka. A szlovák gazdaság egyre jobban teljesít, csökkent a munkanélküliség, nőttek a bérek, a lakosságnak így egyre több elkölthető pénze van. A növekvő kereslet adta lehetőségeket a befektetők sem hagyják ki, az elkövetkező években így egyre több új üzletközpont megnyitásával számolhatunk. Hogy pontosan mi várható, azt a Trend gazdasági hetilap elemzői mérték fel, három éves szünet után aktualizálva a legnagyobb bevásárlóközpontok listáját. Eszerint az elkövetkező években Pozsonyban, Nyitrán, Kassán, Besztercebányán és Kassán is nyitnak majd új bevásárlóközpontokat, több központra pedig újabb bővítés vár.

A most közzétett Trend Reality toplista a közepes (20–40 ezer m2) és nagy (40 ezer m2 feletti) bevásárlóközpontokat rangsorolja, nem tartalmazza azonban például a hipermarketeket. A nemzetközileg elfogadott egységes meghatározás hiányában, sokan sokféleképpen értelmezik a bevásárlóközpont és hipermarket fogalmát. Bevásárlóközpontnak tekintjük általában az olyan, 5 ezer négyzetméternél nagyobb, építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képeznek a benne működő különböző típusú és méretű üzletek, vendéglátó- és a szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztatólétesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely). A hipermarket ezzel szemben olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, amely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3 ezer négyzetméter, és rendszerint parkolóhellyel is rendelkezik.

Látványos változások

A már létező bevásárlóközpontok tulajdonosainak fel kell készülniük arra is, hogy az elkövetkező évek, évtizedek látványos változást tartogatnak számukra – figyelmeztet a világ vezető ingatlan-tanácsadója, a CBRE a „Kiskereskedelem jövője 2030” című tanulmányában. Andrew Phipps, a CBRE európai kiskereskedelmi kutatásért felelős vezetője szerint „minden a változásról szól”. Megváltozik a bevásárlóközpontok, a töltőállomások és a kiskereskedelem szerepe is. A bevásárlóközpontok alapvető részeivé válnak például az egészségügyi, az oktatási és a szórakoztató egységek. A változás sebessége néhány kereskedőt váratlanul érhet, mivel a fogyasztók gondolkodásmódja és igényei általában gyorsabban változnak, mint ahogyan az iparág arra reagálni tud. Ez azt jelenti, hogy a befektetőknek és bérlőknek előre fel kell készülniük a változó trendekre, és nem akkor alkalmazkodni, amikor az már megtörténik.

Sok kiskereskedelmi lánc már most is eltünteti a pénztárakat, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog, mivel a technológia egyre fontosabb szerepet játszik a kiskereskedelmi értékesítésben. Ennek eredményeképpen egyre kevesebb alkalmazottra lesz szükség ezen a téren. A technológia lehetővé teszi, hogy az ügyfelek virtuális környezetben próbálják fel a kiválasztott ruhákat, és a már megvásároltakkal együtt lássák az összképet. A próbafülkék technológiája lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy különböző méretű vagy stílusú terméket kérjenek az érintőképernyőn, amivel elkerülhető lesz, hogy elhagyják a próbafülkét. Ahogyan az üzletek egyre inkább bemutatótermekké válnak, a szórakoztató elemek száma is drámaian emelkedik az üzletekben. (mi, TASR, MTI)