Továbbra sincs egyezség az EU 2019-es költségvetéséről

A határidő hétfőn éjfélkor járt le, a tagállami kormányok tanácsának és az Európai Parlamentnek addig kellett volna megegyezniük, de végül nem sikerült kompromisszumra jutniuk. A bizottsági tervezet 166 milliárd euró kötelezettségvállalást és 149 milliárd euró tényleges kifizetést irányzott elő, ami 3 százalékkal nagyobb az ideinél. A bőkezűbb kiadási keretet indítványozó parlament ezzel szemben 166,34 milliárd eurót, illetve 149,3 milliárd eurót szeretett volna elérni, a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács viszont 164,1 milliárd eurót és 148,2 milliárd eurót.

A brüsszeli testületnek most új javaslatot kell kidolgoznia, amelyről az uniós intézmények között a következő hetekben újraindulhatnak a tárgyalások. A szakemberek szerint a tervezet bemutatása nem várható december előtt. A Politico brüsszeli hírportálnak névtelenül nyilatkozó diplomaták közül többen az EP-t tették felelőssé a kudarcért, mondván, a testület képviselői egyszerűen felálltak a tárgyalóasztaltól, miközben a tanács hajlandó lett volna kompromisszumot kötni. A másik fél ezzel szemben épp a tanács hajthatatlanságát okolta. Bennfentes források szerint az egyik fő vitás kérdés a Törökországban tartózkodó szíriai menekülteknek nyújtandó támogatások összege volt. Az Európai Parlament emellett állítólag elutasította a munkahely teremtési és növekedési programokra elkülönített összegek jelentős csökkentését, illetve növelni akarta az Erasmus program finanszírozását.

Hartwig Löger, az EU soros elnökségét adó Ausztria pénzügyminisztere sajnálatát fejezte ki, ugyanakkor közölte, bízik abban, hogy még az év vége előtt sikerül tető alá hozni az egyezséget. A költségvetés akkor tekinthető elfogadottnak, ha a két intézmény meg tud állapodni egymással, és azt mind a tanács, mind az EP azonos formában jóváhagyja. Amíg ez nem sikerül, addig jövőre csak az idei költségvetés egy tizenkettedét lehetne havonta kifizetni.

Előrelépés mutatkozik ugyanakkor a közös eurózónás költségvetés ügyében – jelentette ki Mario Centeno, az eurócsoport elnöke.Centeno az euróövezeti tagországok pénzügyminisztereinek hétfői tanácsülése után meglehetősen pozitívan nyilatkozott a Bruno Le Maire francia és Olaf Scholz német pénzügyminiszter által bemutatott tervezetről, amely szerinte „nagyon fontos hozzájárulás, akár egyfajta áttörést is hozhat”.A hétfői soron kívüli ülést a reformfolyamat előmozdítása érdekében hívták össze, annak reményében, hogy sikerül olyan tervezetet összehozni, amit már a decemberi EUcsúcson jóváhagyhatnának a tagállamok vezetői.

Az euróövezeti reformok legnagyobb támogatója Emmanuel Macron volt, a lendület azonban kissé megtört a francia elnök hazai népszerűségének csökkenése, valamint a német belpolitikai helyzet miatt. A folyamat újjáélesztése érdekében a két ország kormánya előző héten megállapodott egy, noha az eredeti terveknél kevésbé ambiciózus, de elfogadhatónak ítélt javaslatról, ezt terjesztették most elő. Az eurózóna jövőbeni, elméletileg 2021-től felállítandó költségvetése a nagyobb, közös EU-s büdzsének lenne része, azonban Berlin és Párizs egyelőre nem nevezett meg erre konkrét összeget. A reform a stabilizációt szolgálná gazdasági sokkhatások idején, emellett célja a közös fizetőeszközt használó országok közötti konvergencia növelése. Olaf Scholz arról számolt be, hogy egyes tagállamok még vonakodnak, nem értik, hogy mi az intézkedés hozzáadott értéke, de végül kompromisszumos megoldást fognak találni.

Az Európai Bizottság üdvözölte a javaslatot, amely Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos szerint sokban hasonlít a brüsszeli testület korábbi tervezetére. Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy sok még a nyitott kérdés, és amennyiben a javaslat nem szolgálja országa érdekeit, akkor nem (TASR/AP-felvétel) fogják támogatni. (TASR, MTI)