Több támogatás jut a gazdáknak

Milyen uniós pénzekre számíthatnak a szlovákiai gazdák a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban?A támogatások komoly anyagi motivációt jelentenek majd a szlovákiai gazdáknak, hiszen nem csak azok juthatnak uniós pénzekhez, akik kalászos gabonaféléket vagy energianövényeket termesztenek. Mindazokat támogatja a rendszer, akik például zabot, zöldségféléket termesztenek, esetleg komolyabban foglalkoznak az állattenyésztéssel. Ez már csak azért is fontos, mert a legnagyobb gondok ez utóbbi esetében vannak, hiszen nem vagyunk képesek biztosítani a 80 százalékos önellátottságot. Mi a helyzet a vidék- és agrárfejlesztési programmal?A legfontosabb változás, hogy míg eddig egy tehénre 81 eurós támogatás jutott, mostantól ez 379 euró lesz. Vagyis a fejőstehénre csaknem 300 euróval kapnak többet a gazdák, mint az előző programozási időszakban. Az egyik legrosszabb helyzetben levő ágazat azonban a sertéstenyésztés. Hogyan kívánják ösztönözni a tenyésztőket, hogy az elkövetkező időszakban ne kelljen bezárni még több sertésfarmot?Az anyasertésekre eddig nem volt dotáció, mostantól azonban 500 kilogramm élőtömegre átszámítva 250 euró lesz, a hizlalásra pedig állategységenként 40 euró jut. Ilyesmit a szlovákiai gazdák sosem kaptak, legfeljebb 1989 előtt. Eddig nem támogatták az üszőtenyésztőket sem, mostantól ezek esetében is 160 euró lesz az állatonkénti dotáció. Jobban járnak a program eszközeivel a juh- és a kecsketenyésztők is. 1989 előtt több mint 1 millió juh volt az országban, manapság mintegy 400 ezres állományról beszélhetünk. Pedig az éghajlati feltételeink ideálisak a juhtenyésztésre, így a vidékfejlesztési programban megjelölt, állategységenkénti 169 eurós támogatás véleményem szerint jelentős motiváló tényező lehet. Melyek a szaktárca elkövetkező időszakra szóló legfontosabb célkitűzései? Kik számíthatnak a legtöbb támogatásra?Az érzékeny ágazatokra fókuszálunk, mindent megtéve a foglalkoztatottsági mutatók javítása érdekében. Az állattenyésztés és a zöldségtermesztés fellendítését ugyanis csak az alkalmazottak létszámának a növelésével lehet elérni. Az agrárágazat azonban kiöregedőben van: már most ötven év feletti az átlagéletkor, s ezek az emberek 10–15 év múlva elhagyják a földeket, ami komoly gondot jelenthet.Nem nézhetjük tétlenül, hogy a fiatalok vidékről behúzódnak a városokba, ezért nagyobb figyelmet fordítunk a fiatal gazdák támogatására. Ha lesz munkalehetőségük, s ehhez a saját földjeiken gazdálkodhatnak, nagyobb az esélye annak, hogy vidéken maradnak. Az állam mintegy 360 ezer hektárnyi földterülettel rendelkezik, amiből a fiatal agrárvállalkozók bőven kaphatnak, hiszen ezek a földek jelenleg elsősorban a nagytermelők kezében összpontosulnak. Ezzel persze nem azt mondom, hogy tönkre akarjuk tenni a nagygazdákat, a kezdő gazdák számára kidolgozott program összeállításánál a tárcánk 11 ezer hektárnyi földterületet különített el, ami számításaink szerint 600–1000 fiatal gazdának lesz elegendő. Vannak már visszajelzések a programmal kapcsolatban?A minisztériumba rengeteg visszajelzés érkezik a fiatal gazdáktól, vagyis az érdeklődés vélhetően nagyobb lesz, mint amilyenre számítottunk. Ez viszont számunkra nem okoz gondot, mivel menet közben is bővíthető az alapként meghatározott 11 ezer hektárnyi földterület. Ezt maga a minisztérium is rugalmasan meg tudja oldani, nem kell kormánydöntésekre várni.