Szankcióháború Oroszország ellen

Az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat léptet életbe Oroszország ellen az ukrán válsággal kapcsolatban - közölte a japán kormány szóvivője hétfőn.

Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is. A japán kormány előreláthatólag kedden nevezi meg a szankciók alá vont személyeket és csoportokat. 

A malajziai utasszállító lelövését követően az Európai Unió és a G7 országok a korábbiaknál átfogóbb büntetőintézkedéseket terveznek életbe léptetni Oroszország ellen. A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást és egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással. 

Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik: míg Oroszország az európai piacoktól való függés csökkentése érdekében a következő két évtized során meg akarja duplázni Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázexportját, addig Japán jelentős energiahordozó-behozatalra szorul. A Japánba irányuló orosz kőolajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.

A németeknek is fájni fognak a szankciók

Németországban fordulatot hozott az ukrán válság megítélésében a maláj utasszállító gép tragédiája, vezető politikusok és a legnagyobb gazdasági érdekképviseletek is elkerülhetetlennek tartják az orosz gazdaságot célzó, de Németországnak is fájdalmas szankciókat, a lakosság többsége pedig támogatja a keményebb fellépést Moszkvával szemben.

Németországban a kiterjedt orosz gazdasági kapcsolatok miatt eddig óvatosan viszonyultak az úgynevezett harmadik körös, egész gazdasági ágazatokat sújtó szankciók kérdéséhez, és valamennyi döntéshozó azt hangsúlyozta, hogy a német gazdaság is megszenvedheti őket. Az utóbbi néhány napon viszont fordulat történt. Az új irányt jelző nyilatkozatok sorát az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet - a Német Gazdaság Keleti Bizottsága - elnöke, Eckhard Cordes nyitotta meg, aki a Handelsblatt című üzleti lapban pénteken megjelent interjúban kijelentette, hogy a vállalatok hajlandók megfizetni a szankciók árát.

A hét végén többek között Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, a szociáldemokraták (SPD) elnöke, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a konzervatív CDU egyik tekintélyes vezetője foglalt állást a gazdasági büntetőintézkedések mellett. A szankciókat az EU és a német gazdaság is megérzi, de nincsen vállalható alternatíva - mondta Sigmar Gabriel a Der Spiegelnek. A büntetőintézkedéseknek fájdalmas következményei lesznek, "de milyen következményei lennének annak, ha Európa a gazdasági hatásoktól tartva tétlenül nézné a polgárháborút és az ártatlanok halálát?" - fogalmazott a gazdasági miniszter.

"Nem a gazdasági érdekek a legfontosabbak, hanem a stabilitás és a béke megóvása" - tette hozzá Wolfgang Schäuble a legnagyobb példányszámú vasárnapi lapban, a Bild am Sonntagban megjelent interjúban. "Ha a német pénzügyminiszter vagy a gazdasági miniszter azt mondaná, hogy legyünk óvatosak, mert a szankciók sértik a gazdasági érdekeinket, akkor ez csak azt jelentené, hogy a kancellár nem megfelelő személyt nevezett ki a pénzügyi és a gazdasági tárca élére" - fejtegette Schäuble, megjegyezve, hogy "a gazdaság fejlődését éppen a stabilitás és a béke megsértése veszélyezteti a legnagyobb mértékben".

A német iparvállatok szövetségének (BDI) elnöke, Ulrich Grillo a Handelsblattban hétfőn közölt kommentárjában azt írta, hogy az eddiginél keményebb szankciók hatását az EU-ban és Németországban is erősen lehet majd érezni, de a gazdasági károkat bőven ellensúlyozná, ha sikerülne érvényre juttatni a nemzetközi jog előírásait. Grillo szerint Oroszország függősége a nyersanyagexporttól "lehetőséget kínál arra, hogy megindítsuk a vitát Moszkvában a 21. században követendő útról".

Hasonlóan vélekedett a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Michael Fuchs, aki az előző héten azt vetette fel, hogy meg kell vonni Oroszországtól a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, hétfőn pedig a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az orosz földgáz felhasználásának korlátozása lenne a leghatékonyabb szankció,mert Moszkva így kevesebb devizabevételhez jutna. Németország a földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados. 

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében 4 milliárd euróval csökkenhet az Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest.

Ugyanakkor a lakosság többsége támogatja a gazdasági szankciókat. A Der Spiegel megbízásából a napokban készült felmérés szerint a németek 52 százaléka egyetért azzal, hogy keményebb büntetőintézkedéseket kell bevezetni Oroszország ellen, akkor is, ha ez sok munkahely megszűnéséhez vezet Németországban.

Oroszország nemet mondott az ukrán konzervekre

Oroszország keddtől megtiltotta Ukrajnából a zöldség-, gyümölcs- és halkonzervek importját. Kijev szerint politikai döntés született.

A hivatalosan az orosz fogyasztóvédelmi hatóság által hozott döntés indoklása szerint hét ukrán cég által gyártott konzervet ellenőriztek és minden esetben hamisan tüntették fel a csomagoláson a termék összetevőit. Ennek alapján elrendelték valamennyi ukrán zöldség-, gyümölcs- és halkonzerv importjának a leállítását keddtől. 

Oroszország a múlt héten döntött arról, hogy hétfőtől megtiltja a tej és a tejtermékek behozatalát Ukrajnából, amely viszont a sertésimportot állította le a szomszédos országból. Először az ukrán hatóságok jelentették be csütörtökön, hogy leállítják az orosz sertéshúsimportot, mert Brjanszk és Orenburg városokban, valamint a kurszki körzetben afrikai sertéspestis fordult elő. Emiatt az ukrán hatóságok azonnali hatállyal megtiltották az élősertés és feldolgozott termékeik importját Oroszországból.

Másnap Oroszország bejelentette, hogy megtiltja július 28-ától az ukrán tej és tejtermékek importját, mert azok ismeretlen eredetű pálmaolajat tartalmaznak, ami veszélyt jelenthet a fogyasztóra. Oroszország már korábban megtiltotta az ukrán burgonya importját, valamint a sertéshúsét, szintén afrikai sertéspestisre hivatkozva. Oroszország ezen felül korlátozza a Petro Porosenko ukrán államfő tulajdonában álló Roshen édesipari cég termékeinek a behozatalát.

Oroszország idén eddig 495 millió dollár értékben importált ukrán mezőgazdasági termékeket, ebből 106,3 millió dollárért tejtermékeket.