Pozsony nagyon gazdag, kelet nagyon szegény

Rendkívül nagyok a különbségek Szlovákia nyugati és keleti fele között – ez szinte közhelynek számít, az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat napokban közölt statisztikája viszont rámutatott, hogy európai viszonylatban is kimagasló a differencia. A statisztikusok a bruttó hazai össztermék (GDP) 2011-es adatai alapján hasonlították össze az uniós régiókat. Az összevetés alapja a GDP vásárlóerő-paritása volt (PPS): ez azért jobb, mint a „sima” GDP-összehasonlítás, mivel utóbbi nem veszi figyelembe, hogy az egyes országokban különböznek az árak (pl. ugyanazért a hamburgerért Nizzában háromszor annyit elkérnek, mint Kolozsváron). Elméletileg egy PPS-ért ugyanannyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni az egyes országokban. Az összevetést a nagyrégiók alapján készítették – Szlovákiának négy ilyen statisztikai egysége (NUTS II.) van: Pozsony megye, Nyugat-Szlovákia (benne Nyitra, Nagyszombat és Trencsén megye), Közép-Szlovákia (Zsolna, Besztercebánya megye), valamint Kelet-Szlovákia (Eperjes és Kassa megye). Pozsony megye az ötödikMíg vásárlóerő-paritáson Szlovákia egy főre eső GDP-je 18 900 euró volt, addig a 272 régió közül az 5. helyen végzett Pozsony megyében ez az érték 46 600 euró – mutatójával megelőzte például a szomszédos Bécset vagy Prágát is. Az adatokat némileg torzítja, hogy a fővárosban találhatók a legnagyobb cégek központjai, sok egység itt adózik – s ebben a megyében számítják be a megtermelt javakat –, ám a különbség nem magyarázható csupán ezzel, hiszen más fővárosok esetében is hasonló a helyzet. A többi szlovákiai régió messze le van szakadva a fővárostól. Kelet-Szlovákiában 12 800 eurós értéket mutatott ki a vásárlóerő-paritáson mért statisztika (ennél Pozsony megye GDP-je 264%-kal nagyobb), amivel csupán a 250. helyet szerezte meg. Ebből adódóan Pozsony megye az uniós fejlettségi átlag 186 százalékán mozog, Nyugat-Szlovákia viszont csak 72 százalékon, Közép-Szlovákia idevágó mutatója 59, Kelet-Szlovákiáé pedig 52 százalék. Egy országon belül ennél nagyobb különbséget csak Nagy-Britanniában mutattak ki a kutatók: a világ egyik vezető bankpiacának számító Belső-London, valamint Nyugat-Wales között négyszeres volt a differencia. A legkisebb különbségek a skandináv országok régiói között voltak. Szegény Kelet-EurópaNem meglepő módon a legelmaradottabb régiók Romániában és Bulgáriában találhatók. A legszegényebb húszban viszont négy magyarországi egység is megtalálható: a keleti és a déli megyéket tömörítő nagyrégiók: Észak-Magyarország a 9., az Észak-Alföld a 12., a Dél-Alföld a 13., a Dél-Dunántúl pedig a 16. legszegényebb régió az Unióban – vagy másképpen, a teljes Tiszántúl szegény. A nyolc legszegényebb régió kivétel nélkül bolgár vagy román. A leggyengébb 20-ban a román, bolgár és magyar vidékeken kívül lengyel perifériarégiók találhatók még. Ha Szlovákia 2009-ben nem vezeti be az eurót, vélhetően a kelet-szlovákiai régió is a leggyengébben teljesítő húsz között lenne. Az egy főre jutó GDP alapján a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország 2011-ben is kiemelkedett a magyar mezőnyből 110 százalékos, tehát uniós átlag feletti fejlettségi szinttel, ez fejenként 16 ezer 200 eurót jelent, ez átlagban több mint kétszer annyi, mint a Dunántúl három régiója, amelynek átlaga 8500 euró, valamint az Alföld és Észak-Magyarország, ahol 6300 euró az éves átlag. Az ország egészét tekintve a magyar GDP 67 százaléka volt az EU 28-ak átlagának, miközben Szlovákia már 75 százaléknál jár. A fővárosok és vonzáskörzeteik a többi keleti országban is kiemelkedő adatokat produkáltak. Míg Románia GDP-je az unió átlagának 49 százalékán áll, Bukarestben ez az érték 122 százalék – utána a második helyen a Temes és Arad megyéket magába foglaló Délkeleti régió áll 54 százalékkal.