Philipp Rösler: példaértékű a szlovák közkiadások konszolidációja

A német tárcavezető erről pozsonyi látogatása során, a szlovák pénzügyminiszterrel való találkozóját követő közös sajtótájékoztatón beszélt pénteken.

Rösler a tárgyalás után azt hangsúlyozta: elismeréssel adóznak a versenyképesség és a költségvetési fegyelem javítását célzó szlovák intézkedéseknek. Hozzátette: Németország csak támogatni tudja ezt az utat, ami az eurózóna többi országának is jó például szolgálhat. "Az, hogy nemcsak beszélünk a konszolidációs intézkedésekről, hanem meg is valósítjuk azokat, a megbízhatóság jele és azé, hogy betartjuk a megegyezéseket" - mutatott rá Rösler.

A német gazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy miként értékeli, hogy Szlovákia az euró bevezetése óta még egyszer sem tudott teljesíteni 3 százalék alatti költségvetési deficitet, azt válaszolta: igaz ugyan, hogy a szlovák költségvetés hiánya jelenleg 4,6 százalékon van, de a szlovák kormány nem áll tétlenül a számok előtt.

A két tárcavezető a Szlovákiában tapasztalható aktuális befektetési körülményekről is tárgyalt. Ennek kapcsán mindketten megerősítették: jelenleg nem az a cél, hogy újabb német befektetők jöjjenek Szlovákiába, hanem az, hogy a már itt lévők újabb befektetéseket eszközöljenek. Az esetleges újabb befektetések kapcsán konkrétumok nem hangzottak el.

Peter Kažimír, a pénzügyi tárca vezetője a befektetések témájában annak a nézetének adott hangot, hogy sokkal fontosabb a már itt lévő befektetők megtartása, mint újabbak "hajhászása". "Annál is inkább, mivel ez komoly költségekkel jár" - fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette: Németország már így is a legfontosabb befektetőnek számít Szlovákiában, hiszen 450 német tulajdonú vállalat működik az országban, ezek több mint 90 ezer embert foglalkoztatnak, és éves szinten közel 15 milliárd eurós bevétellel rendelkeznek.

Philipp Rösler a délelőtt folyamán Robert Fico kormányfővel és Tomáš Malatinský szlovák gazdasági miniszterrel is tárgyalt. A találkozót követően Robert Fico arról beszélt: fontosnak tartja, hogy a két ország azonos nézetet képvisel az eurózónán belüli válság kezelésének több pontjában. Egyebek között abban is, miszerint nincs ok arra, hogy olyan országok, mint például Görögország, időbeli haladékot kapjanak a kirótt feladatok teljesítésére.