Nincs elég hely a hazai zöldség és gyümölcs tárolására

A burgonya esetében az új raktárak kiépítéséhez mintegy 17,5 millió euróra lenne szükség, aminek köszönhetően Szlovákia teljesen önellátó lehetne a gumósból. A raktárhelyiségek bővítésével kapcsolatos javaslatukban a zöldségtermesztők megjegyzik, hogy a támogatás lendületet adhatna a speciálisnövény-termesztésnek is. „Azt javasoljuk, hogy a 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program eddig még nem felhasznált tartalékaiból legalább 15 millió eurót különítsenek el a raktárhelyiségek bővítésére. Elsősorban a burgonyára, a vöröshagymára és a gyökérzöldségekre kell összpontosítani. A káposzta termesztése az itteni hőségek közepette igényesebb, és a raktározása komoly munkaerőt igényel, így kevésbé jövedelmező növénykultúra. Hasonló a helyzet a fokhagymával is. A tél folyamán nálunk leáll a vegetációja, míg például Spanyolországban erre nem kerül sor” – nyilatkozta Juraj Mačaj, a Szlovákiai Zöldség- és Burgonyatermesztők Szövetségének (ZZZS) az elnökségi tagja, aki Szenc környékén foglalkozik zöldségtermesztéssel.

A tárolókapacitások bővítése azt is lehetővé tenné, hogy növeljék Szlovákia zöldségkivitelét.

Mačaj szerint az export növelésére a legnagyobb esélyt a gyökérzöldség, a vöröshagyma és a burgonya esetében látják. A magyarországi és a csehországi piacra mintegy 10 ezer tonnányi vöröshagymát lehetne exportálni, míg burgonyából 12 ezer tonnát szállíthatnánk Magyarországra.

A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézet legutóbbi kimutatása szerint a szlovákiai zöldségbehozatal értéke 182,5 millió euróval haladta meg a kivitelt. A feldolgozott zöldség esetében csaknem 46 millió euróval volt nagyobb a behozatal értéke a kivitelnél. „Csak annyi támogatást kérünk, amennyit a külföldi partnereink kapnak. Semmivel sem többet. A fogyasztók igénylik a szlovákiai élelmiszereket, amelyek mentesek a botrányoktól” – hangsúlyozta Mačaj.

Míg a zöldségtermesztők a meglevő tárolókapacitások bővítését szorgalmazzák, a gyümölcstermesztők azzal érvelnek, hogy már jelenleg is szegényesek a raktározási feltételeik. „Az éves gyümölcstermés jelentős részének, mintegy 50 ezer tonnának a döntő többségét az alma adja. Ebből nagy mennyiséget kell tárolni. A jelenlegi tárolókapacitások kihasználásával csaknem 30 ezer tonna gyümölcsöt raktározunk, viszont a szigorú feltételeknek megfelelő tárolási lehetőségek mintegy 20 ezer tonna alma tárolását teszik lehetővé” – mondta Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke.

A hiányzó tárolók miatt a szlovákiai termelők terményeiket egyrészt rövid időn belül alacsonyabb árakért kénytelenek értékesíteni, vagy a környező országok raktáraiban tárolni.

„Az elmúlt évi termés egy részét Ausztria déli régióiba szállítottuk tárolásra, mivel idehaza nem voltak raktározási kapacitásaink” – erősítette meg Varga. Véleménye szerint mintegy 10 millió euróra lenne szükségük a tárolók bővítéséhez. A mérsékelt övezetből nagyjából 100 ezer tonnányi gyümölcsöt importál Szlovákia, ennek nagy része éppen az alma. A legjelentősebb mennyiség Lengyelországból és Magyarországról származik. A gyümölcs esetében Szlovákia külkereskedelmi mérlegének a hiánya 235 millió euró, míg a feldolgozott gyümölcsnél 41 millió euró a mínusz. A zöldség és a gyümölcs együttes behozatali és kiviteli értékének a különbözete meghaladja a félmilliárd eurót. (sb)