Megszűnik a „válságtámogatás”

Már nem igényelhető a „válságdotációt”, amelynek lényege, hogy az a munkáltató, aki a gazdasági válság következményei miatt nem tudott munkát adni alkalmazottainak, de elbocsátani nem akarta őket, az alkalmazottak után fizetendő társadalombiztosítási és egészségügyi járulékokra a kormány támogatást nyújtott. Az alkalmazottak a bruttó bérük 60 százalékát kapták meg arra az időre, amíg a munkáltató újra munkát tudott biztosítani számukra.

Ezt az intézkedést 2009-ben a Fico-kormány vezette be, a 2008-ban kitört világgazdasági válság hatásainak enyhítésére. Eredetileg a támogatás 2010. december végéig szólt volna, ám a Radičová-kormány egy évvel meghosszabbította.

Néhány elemző szerint a támogatás megszüntetése korai, hiszen a gazdasági válságnak még távolról sincs vége, sok munkahely épp ennek a segítségnek köszönhetően maradhatott meg. Juraj Borgula, a Gépipari Szövetség alelnöke szerint „finoman szólva is korai a támogatás megszüntetése, hisz a gazdasági válság még tart, de Jozef Mihál miniszter más megoldásokon gondolkodik”. Borgula szerint jelezték a szociális minisztériumnak, hogy nem jó ötlet a támogatás megszüntetése. Ráadásul szerinte a cégek többsége viszonylag későn, csak 2009 második felében jutott hozzá ezekhez a támogatásokhoz, tehát egy évvel a világgazdasági válság kitörése után.

Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője szerint ez a fajta támogatás egyrészt ugyan segítette a cégeket és a munkavállalókat is, mert nem szűntek meg munkahelyek, bizonyos mértékben tehát kiküszöbölte a gazdasági válság negatív hatásait. Másrészt azonban nagyon megterhelte az állami költségvetést, véli az elemző. Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet munkatársa szerint viszont itt az ideje a támogatás megszüntetésének, hiszen az eredetileg is a legnehezebb időszak átvészelésére szolgált. A másik oldalon azonban a munkanélküliség megoldására még mindig nem született megfelelő rendszer és koncepció, egyetlen kormány sem tudta 20 év alatt megoldani, szögezte le Páleník.

A Fico-kormány 2009-ben több intézkedést hozott a gazdasági válság munkapiaci hatásainak enyhítésére. Ezek közül az egyik legjelentősebb volt a fent említett, de ekkor vezették be az ún. flexikontót is, amelyet a Radičová-kormány nemhogy nem törölt el, de beépítette a 2011 őszén életbe lépett munkatörvénykönybe. A flexikontó lényege, hogy a munkavállaló akkor dolgozik, amikor a munkaadója munkát tud biztosítani – ha nem tud munkát adni, akkor is kap az alkalmazott fizetést, de ezt úgymond később „ledolgozza”, s ezért a pluszmunkáért már nem jár külön bér. (sán, pr)