Megállt az infláció januárban

A decemberi 0,4 százalékos drágulás után azonban az elemzők már jelezték, hogy az idei év első hónapjában befagyhatnak az árak. „A stagnálás ezúttal az államilag szabályozott energiaárak csökkenésével magyarázható, a villanyenergia ára az előző évhez képest 6,1, a gázé 0,23 százalékkal csökkent” – nyilatkozta Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) közgazdásza. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint az infláció csökkenéséhez hozzájárultak az üzletek által kínált év eleji árleszállítások is. „Példaként a ruházat és a cipők említhetők, ezek ára decemberhez képest az elmúlt hónapban csaknem 2 százalékkal csökkent, amire ebben a termékcsoportban 2002 óta nem volt példa” – mondta Koršňák. Az élelmiszerárak ezzel szemben az elmúlt egy évben is átlagosan 1 százalékkal nőttek, több mint 5 százalékkal drágult az oktatás, 2,5 százalékkal az alkohol és cigaretta, ráadásul többe kerül az egészségügyi ellátás is. Tavaly decemberhez képest azonban tapasztalható bizonyos áremelkedés, a statisztikai hivatal havi szinten 0,2%-kal magasabb árakat mutatott ki. A legnagyobb mértékben az élelmiszerárak emelkedtek: 2,8%-kal voltak magasabbak a decemberinél, és 0,7%-kal drágult a dohánytermék és az alkohol is. A rezsiköltségek – lakbér, víz, villany, gáz stb. – viszont 0,8%-os csökkenést mutattak. Szlovákiában a gazdasági válság okozta csökkenő lakossági kereslet miatt az infláció 2010-ben érte el a mélypontját, amikor 1 százalékos éves pénzromlást mértek, 2011-re azonban ez már 3,9 százalékra nőtt, és 2012-ben is elérte a 3,6 százalékot. Mára azonban újra csökkent a lakossági kereslet, az elkövetkező hónapokban az elemzők szerint ezért akár az árak csökkenését sem lehet kizárni. „A defláció veszélyét továbbra sem zárhatjuk ki, véleményem szerint azonban az infláció már januárban elérte a mélypontját, és az elkövetkező hónapokban szerény mértékű növekedésre számíthatunk” – vallja Koršňák. Štefanides szerint az év második felében ugyan felgyorsulhat a pénzromlás üteme, az éves infláció azonban nagy valószínűséggel így is csak a fele lesz a tavalyi 1,3 százalékos pénzromlásnak. Michal Kozub, a Home Credit Slovakia elemzője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a most közzétett adatok hatására a lakosság egy része későbbre halaszthatja a nagyobb értékű vásárlásait, abban bízva, hogy az elkövetkező időszakban tovább csökkennek az árak. „Ez azonban a lakossági fogyasztás további visszaesését okozná, ami újabb érvágást jelentene a szlovák gazdaságnak” – figyelmeztet Kozub. (mi, TASR)