Luxus lesz a nyugdíj

A várható életkor megnövekedésével és a második világháború utáni baby-boom generáció nyugdíjba menetelével egyre romlik az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány. Míg most egy nyugdíjasra négy dolgozó jut, a következő húsz évben mindössze egy vagy két aktív dolgozónak kell eltartania egy nyugdíjast. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Prognosztikai Intézete szerint Szlovákiában például napjainkban 1 millió nyugdíjas él, a számuk azonban 2040-re már elérheti a 2 milliót, 2060-ra pedig a 2,2 milliót, miközben az aktív munkaviszonyban levők száma ennél kisebb lesz. Izland kivételével már az OECD minden tagországában elkezdték a nyugdíjrendszer átalakítását. Finnországban a nagyobb összegű, évi 45 ezer euró feletti nyugdíjakra 6%-kal magasabb adókulcsot vetnek ki. Portugáliában lejjebb vitték a nyugdíjak adókötelezettségének alsó határát, és megnövelték a legmagasabb jövedelmek adókulcsát. Franciaországban ugyanekkor 2017-ig 0,3 százalékponttal megemelték a munkáltatók és alkalmazottak által fizetendő járulék mértékét. A legvitatottabb pont a nyugdíjkorhatár emelése. Lengyelországban a férfiaknak 67 év lesz a nyugdíjkorhatár 2020-tól, a nőknél 2040-től lesz érvényes ez a korhatár. A kanadaiaknak 2029-től lesz 67 év a korhatár, az íreknek 2028-tól 68 év. A legtöbb országban egyre nehezebb lesz ennél korábban nyugdíjba menni. Ausztriában 60-ról 62 évre növelték 2014-ben a férfiak, és 55-ről 57 évre a nők nyugdíjkorhatárát. Belgiumban 2016-ban lesz 62 év, Dániában 2023-ra éri el a 64 évet a nyugdíjkorhatár. A minimális járulékfizetési időszak Franciaországban 41,5 évre nőtt, 2030-ra ez 43 év lesz, de Luxemburg is megnöveli a most 33 évet előíró járulékfizetési periódust 40 évre a következő évtizedekben. Szlovákiában a tervek szerint 2017-től kezdődően fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, mégpedig átlagosan 7 évenként egy teljes évvel tolódik ki az öregségi nyugdíj határa az átlagos várható életkor emelkedésének megfelelően. Ha erre sor kerül, a most 50 éves ember már nem 62 évesen vonul nyugdíjba (napjainkban a nők és férfiak számára egységesen 62 év a határ), hanem 63 évesen, a napjainkban 40 éves hozzávetőlegesen 65 évesen, a 30 éves pedig 68 évesen. Az OECD felmérése szerint az utóbbi húsz évben megnőtt a magánnyugdíj-alapok jelentősége, egyre többen egészítik ki ilyen módon nyugdíjukat. A magánnyugdíj-alapokat elsősorban Kanadában, Írországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában veszik igénybe. A nyugdíjakhoz köthető költségvetési kiadások a tagállamok többségénél a hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékáról 11,7 százalékra nőnek 2017-ig az OECD jelentése szerint. (MTI, TASR)