Késik a luxusingatlanok adója

Ingatlanadót manapság is fizetnie kell minden ingatlantulajdonosnak, az így befizetett összeg azonban kizárólag a helyi önkormányzat kasszáját gyarapítja. A Fico-kabinet ettől a bevételi forrástól továbbra sem kívánja megfosztani az önkormányzatokat, az állam bevételeit növelő intézkedéscsomagban ezért egy újabb adónem bevezetésével számol, amely évente 100 millió eurót hozna az államkasszának. Míg az egyik ingatlanadót továbbra is az önkormányzatnak fizetnék, a másik – amellyel a kormány által luxus-ingatlanoknak minősített lakások és házak tulajdonosait terhelnék – az államkassza bevételeit gyarapítaná. Sajtóértesülések szerint a lakások esetében a 65 négyzetméter, a családi házak kategóriájában a 105 négyzetméter feletti ingatlanok volnának adókötelesek, ezek közül is elsősorban a kiemelten jó fekvésűek. A pénzügyminisztérium tervei szerint az új adót ugyanis az ingatlanpiaci ártérképek alapján számítanák ki.

A pénzügyminisztérium elképzelései azonban nem úgy alakulnak, mint azt eredetileg tervezték. A tárca szerint az ártérképek kidolgozásával késnek, felmerültek ugyanis olyan aggályok, hogy az adó a kevésbé tehetős rétegeket is érzékenyen érintette volna. Az ártérképekkel kapcsolatban azonban megoszlik a szakemberek véleménye. „Nincs szükség új ártérképekre, a jegybank által használtak ugyanis a tényleges piaci helyzetet tükrözik, hiszen állandón frissítik őket” – vallja Zeno Kezman, a Szlovák Ingatlanügynökségek Szövetségének (NARKS) alelnöke. Daniel Bíly, a Century 21 ingatlanügynökség vezérigazgatója szerint az ügynökségek birtokában lévő ártérképek azonban csak tájékoztató jellegűek, ezért nem ajánlaná őket az adó kiszámításához. „Az új adónem bevezetésével a tárcánk természetesen foglalkozik, hiszen eredetileg ez is részét képezte volna a bevételnövelő intézkedéseknek, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy legalább két évet is igénybe vesz az előkészítése” – nyilatkozta Peter Pellegrini pénzügyi államtitkár. A késés valódi okát azonban a politológusok egy része a lakosság masszív ellenállásában látja, hiszen manapság olyan családok ezrei is luxusnak minősülő ingatlanban laknak, akiknek a bevételeit a gazdasági válság erősen megcsapolta, az új adónem így súlyos érvágást jelentene számukra. Jelenleg az ingatlanadó nem magas Szlovákiában, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai is alátámasztanak. Ezek szerint a vagyonadó révén beszedett pénzösszeg 2009-ben Szlovákiában a bruttó hazai termék 0,4 százalékát tette ki, míg az eurózóna országainak az átlaga 2%-hoz közelít. Figyelembe kell venni azonban az alacsony szlovákiai fizetéseket is. Míg az OECD tagországaiban lakók átlagosan bevételük 22%-át fordítják ingatlanuk fenntartására, Szlovákiában ez a mutató 26%, amit a tervezett új adónem még tovább növelhet. Mindez kihatással lenne a jelenlegi kormánypárt népszerűségére is, amire azonban Robert Fico kormányfő kényesen ügyel. (mi, TASR)