<p>Az előzetes hírek szerint jövőre tovább csökken a villanyenergia ára. Hogy az elemzők jól mérték-e fel a helyzetet, azt már e héten megtudhatjuk. Ami biztos, hogy a későbbiekben már nem számíthatunk látvá-nyosabb áresésekre.</p>
Jövőre olcsóbb lehet a villanyenergia
Hogy pontosan mire számíthatunk, azt egyelőre nehéz felmérni, hiszen a lakossági árak várható alakulásáról az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) előre semmilyen információt nem tesz közzé. Jozef Holjenčík, az ÚRSO elnöke azonban szeptemberben egyszer már „elszólta” magát, amikor egy interjúban a lakossági áram- és gázszolgáltatás esetében újabb árcsökkenést valószínűsített. Hogy igaza lesz-e, azt már e héten megtudhatjuk, az Árszabályozási Hivatalnak ugyanis november végéig kell döntenie a jövő évi lakossági árakról.
Mélyponton az árak
Az energiaárak csökkenésével számolnak az áramszolgáltatók és az elemzők is. „Az idei évhez képest akár az ötödével is csökkenhetnek az áraink” – nyilatkozta a Magna Energia energetikai auditora, Vladimír Balaj. Hasonló, nagyjából 15–20 százalékos árcsökkenést jelez a Slovakia Energy is.
A piacvezető Szlovák Gázművek (SPP) azonban egyelőre nem nyilatkozik a várható ármozgásokról. Az árcsökkenés az elemzők szerint teljesen indokolt. „A kereskedők idén jóval kedvezőbb áron jutottak hozzá az európai tőzsdéken a jövő évre jegyzett villanyenergiához és gázhoz, vagyis nagyobb az esélye annak, hogy ezt az energiaszolgáltatók ügyfelei is megérzik” – mondta Michaela Badidová, az Energieprevas.sk portál elemzője.
A fogyasztók sarca
Nem árt azonban tudni, hogy az energiaszolgáltatók által jelzett árcsökkenés kizárólag magára az energiára érvényes, ez pedig a fogyasztói árnak csupán a harmadát teszi ki. A fogyasztónak az energiaátvitellel kapcsolatos díjakat is meg kell fizetnie, nem beszélve az állam által kiszabott legkülönfélébb díjakról, hiszen az állam az energiaárakon keresztül a háztartásokkal fizetteti meg a környezetbarát energiára való áttérést és a hatalmas veszteségekkel dolgozó barnaszénbányáknak folyósított állami dotációt is.
Az INESS gazdaságkutató intézet számításai szerint egy olyan háztartás, amely villanyárammal fűt és a vizet is ezzel melegíti, évente csak ez utóbbiakra több mint 500 euróval járul hozzá. Hogy ezekért jövőre mennyit fizetünk, arról, az Árszabályozási Hivatal még nem nyilatkozott, ezt is csak november végéig köteles közzétenni. Ha azonban nagyobb díjat kíván beszedni, akkor a fogyasztói árak jövőre még elenyészőbb mértékben csökkenhetnek.
Küszöbön a változás
A piaci árak csökkenése az elemzők szerint ráadásul már elérte a mélypontot. A lejtmenet 2009-ben kezdődött, és azóta szinte folyamatos volt a csökkenés. Az elmúlt hetekben azonban már megindult egy lassú áremelkedés, ami valószínűleg az elkövetkező időszakban is folytatódik. A fogyasztók ezt már 2018-ban megérezhetik, amikor a háztartási villanyenergia ára a legrosszabb esetben akár már nőhet is. Michaela Krivá, a Közép-szlovákiai Áramszolgáltató (SSE) szóvivője szerint azonban, ha nem lesznek nagyobb kilengések, a fogyasztói árak 2018-ban is hasonló szinten lehetnek majd, mint jövőre.
Kevesen váltanak
A háztartások azonban ma már nincsenek „röghöz kötve”, 2012-től szabadon kiválaszthatják az energiaszolgáltatójukat. „Az eddigi tapasztalataink szerint rengeteg olyan háztartás van, amely az energiaszolgáltató lecserélésével vagy a helyes tarifaválasztással akár nagyobb összeget is megtakaríthatna” – nyilatkozta Radoslav Igaz, az ÚRSO szóvivője. Sokak szerint azonban a jelentősebb konkurencia kialakulásának épp az Árszabályozási Hivatal a legnagyobb kerékkötője. „Az ÚRSO nem csupán abba szól bele, hogy mekkora lehet a maximális ár, hanem a kereskedelmi feltételeket is szabályozza, emiatt pedig a szolgáltatóknak nincs nagy mozgásterük ahhoz, hogy jelentős különbségek alakuljanak ki közöttük” – vallja Stanislav Kovalík, a ČEZ Slovensko értékesítési igazgatója.
Nem elhanyagolható tény azonban az sem, hogy egyes energiaszolgáltatók ügynökei nem épp a legtisztességesebb módon próbálják meg rávenni az ügyfeleket a váltásra, ami növeli a bizalmatlanságot az alternatív szolgáltatókkal szemben. Így nem csoda, hogy 2013-ban a fogyasztóknak már csak 3,6, tavaly pedig csupán 2,7 százaléka cserélte le az áramszolgáltatóját. (TASR, SITA, mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.