Jövő nyárig még biztosan maradnak az olcsó hitelek

A gazdasági és pénzügyi elemzők korábban azzal riogattak, hogy az alacsony kamatok és az olcsó hitelek korszakának már idén nyáron búcsút inthetünk, az előrejelzéseik kidolgozásánál azonban még nem számoltak az Egyesült Államok és Kína között kirobbant kereskedelmi háborúval. Ez utóbbi miatt csökken a kínai kereslet, amit az európai, azon belül is elsősorban a német autógyártók rendkívül nehezen viselnek. A friss, e havi adatok alapján a német feldolgozóipar recessziója jóval mélyebb a vártnál. A német feldolgozóipar gyengélkedése ugyan hónapok óta tart, de az elemzők arra számítottak, hogy a tavaszi gyengélkedés után erőre kap a szektor. „Ehhez képest az index júliusban tovább romlott, ami újabb 7 éves mélypontot jelent. A jelek szerint a német feldolgozóipari recesszió, illetve az azt kiváltó tényezők, a kínai gyengélkedés, a kereskedelmi háború és a brexit körüli bizonytalanságok ráadásul a francia ipart is egyre markánsabban húzzák lefelé” – állítja Jiří Cihlář, a Next Finance elemzője.

Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy az euróövezeti jegybank, az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa múlt heti monetáris ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot, miközben számottevő mértékű monetáris lazítást tervez.

Mario Draghi, az EKB elnöke szerint a makrogazdasági és pénzügyi helyzetelemzéseik alapján szükségesnek tartják huzamos ideig, de 2020 első felében még mindenképp a jelenlegi, vagy a jelenleginél alacsonyabb szinten tartani az euróövezeti irányadó kamatokat.

Ez azt jelenti, hogy hamarosan akár újabb kamatcsökkentésre is számíthatunk. Az EKB alapkamata jelenleg 0 százalékon áll, a betéti kamatláb pedig mínusz 0,4 százalék.

„A piaci várakozások szerint az EKB már szeptemberben mínusz 0,5 százalékra csökkentheti a betéti kamatlábát” – nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankoknak még többe kerül, ha a pénzt az Európai Központi Banknál szeretnék elhelyezni. Az EKB így akarja motiválni a pénzintézeteket arra, hogy még több hitellel árasszák el a piacot. Mario Draghi szerint erre azért van szükség, mivel a világgazdasági növekedési dinamika lendületvesztése és a világkereskedelmi ellentétek éleződése továbbra is beárnyékolják az Európai Unió növekedési kilátásait. Az EKB az olcsó hitelek fenntartásával szeretné lendületbe hozni a gazdaságot, ezeknek köszönhetően ugyanis a lakosság és a kormányok is többet költhetnek.

Az EKB döntései a szlovák bankpiacot sem hagyják hidegen. „Már a múlt hónapban látványosan csökkentettük a jelzáloghitelek kamatait” – nyilatkozta Marta Cesnaková, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. A legnagyobb szlovákiai pénzintézet már 0,89 százalékos éves kamattal is kínál jelzáloghitelt, ha az ezt igénylők hitelfedezeti biztosítást kötnek. Ha erre mégsem tartanak igényt, 1,09 százalékos kamatra számíthatnak. Hasonlóan kedvező kamatokat kínál több más szlovákiai bank is.

Marek Gábriš, a ČSOB elemzője szerint enyhébb mértékben a fogyasztási hitelek kamatai is csökkenhetnek.

Ezek azonban magasabbak, mint a jelzáloghitelekéi. Míg ez utóbbiak alsó határa nagyjából 1 százalék körül mozog, a legolcsóbb fogyasztási hitelek kamatszintje 5,4% körül van.

Az elemzők szerint a hitelfelvétellel kapcsolatban továbbra sem árt az óvatosság, hiszen ha a jövőben megugranak a hitelkamatok, az családok ezreinek jelenthet súlyos problémát. Egy 100 ezer eurós, 30 éves futam-idejű hitelnél, 1%-os éves kamat mellett például 322 eurós havi törlesztéssel számolhatunk. Ha ugyanennek a kölcsönnek a kamata 3 százalékra nő, a hitelt törlesztőnek havonta már 422 eurót kell kifizetnie. (mi, TASR, MTI)