<p>Hamarosan gazdát cserél a Szlovákiában és Csehországban is jelen lévő internetes Zuno Bank. A pénzintézet osztrák tulajdonosa, a Raiffeisen Bank már felkínálta a megalakulása óta veszteséges pénzintézetet a versenytársainak. A társaság szerint az ügyfeleket a változás egyáltalán nem érinti.</p>
Gazdát cserél a Zuno Bank
„A Raiffeisen Bank úgy döntött, hogy az európai bankpiacon tapasztalható fejlemények miatt megválik a Zuno Bankban birtokolt százszázalékos tulajdonrészétől. A tulajdonosváltásnak köszönhetően a Zuno újabb forrásokhoz jut, ami lehetővé teszi a pénzintézet régiós terjeszkedését, amit már négy éve tervezünk” – nyilatkozta Lukáš Tomis, a Zuno szóvivője. A Raiffeisen pár nappal ezelőtt szólította meg a lehetséges befektetőket, köztük a jelenlegi versenytársait is, az érdeklődők pedig február közepéig tehetik meg a nem kötelező érvényű ajánlataikat. Mivel a Zuno Ausztriában kapta meg a működési engedélyt, a bank esetleges átvételének a jogosságáról is az ottani jegybanknak kell döntenie. „Az ügyfelek számára az eladással semmi sem változik. A Zuno megkezdett projektjei az elkövetkező időszakban is folytatódnak” – ígéri Tomis.
Az ügyfelekkel kizárólag az interneten keresztül kapcsolatot tartó, egyetlen bankfiókkal sem rendelkező Zuno 2010-ben jelent meg Szlovákiában, egy évvel később pedig Csehországban, és azóta sem sikerült nyereségessé tenni. A két országban együttesen mintegy 250 ezer ügyfelet szerzett, a bank egyik legnagyobb problémája azonban, hogy az ügyfelek többségének nem a Zuno a fő pénzintézete. Többségük csak a bank által kínált szolgáltatások szűk körét veszi igénybe, ami nem biztosít elegendő bevételt a nyereséges működéshez. A Zuno hibája azonban az is, hogy nem sikerült befutnia a hitelpiacon, hiszen csupán a nála elhelyezett betétek 7 százalékát sikerült kölcsönként továbbadnia. Mivel az átlagosnál nagyobb betéti kamatokat kínál a betéteseknek, a hitelekből pedig nem folyik be elegendő bevétele, az egész konstrukció veszteségesnek számít. Ráadásul tetemes összeget költöttek az infrastruktúra kiépítésére és a tervezett expanzióra is. A 2010-ben közzétett, nyolc évre szóló kereskedelmi modelljük ugyanis még a régiós terjeszkedést nevezte az egyik legfontosabb célnak. A szlovák és a cseh piac után Magyarországon és Lengyelországban is szerettek volna megjelenni, ebből azonban végül semmi sem lett. (mi, SITA, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.