Civódás a zsíros koncon

Az SDĽ tegnap azt sem tartotta kizártnak, hogy ha a kormányban nem tudja keresztülvinni akaratát, akkor a parlament elé viszi az ügyet. Peter Magvaši, a párt egyik vezéralakja szerint elképzelésük kivitelezése érdekében akár a HZDS-szel is hajlandók összefogni. Mečiarék máris jelezték: ínyükre van az ügy, Robert Fico, a Smer elnöke szintén ellenzi a gázművek 49%-os magánosításának módját, ráadásul a kormánykoalíciós SOP szintén befolyásolhatónak tűnik. A kormány az SPP 49%-os részvénycsomagjának eladásával számol, az ebből befolyt összeget pedig az államadósság törlesztésére és a nyugdíjreform beindítására kívánja fordítani. Ez esetben a Szociális Biztosító mintegy 55 milliárd koronát kapna készpénzben, ami a baloldal szerint elsősorban az infláció szempontjából veszélyes megoldás. Pavel Koncoš pártelnök szerint emellett fennáll a veszélye annak, hogy a pénzt esetleg más célokra használják fel, mint amire szánták. A baloldal ezért a 49%-os részvénycsomag kettéosztását javasolja. A külföldi befektetőknek 24%-ot ajánlanának fel, az ebből befolyó összeget az államadósság térítésére használnák, míg a fennmaradó 25%-ot a Szociális Biztosító kapná meg. Ebből a biztosító minden egyes biztosított számlájára utalná a megfelelő részt. Ahhoz, hogy a biztosító hozzájuthasson az SPP részvényeihez, a Biztosítóról szóló törvényt is módosítani kell. Fico a parlamentben a népszavazás kiírását szeretné keresztülvinni, amelyen arról döntenénk, akarjuk-e a stratégiai nagyvállalatok magánosítását. Egy ilyen kezdeményezést bizonyosan támogatna a HZDS és mindkét nemzeti párt. A Dzurinda-kabinet szerint kizárt a privatizációs feltételek módosítása. Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes úgy látja, ha a 49% helyett csak 24%-ot ajánlanának fel a jelentkezőknek, nem stratégiai beruházók, hanem pénzpiaci befektetők jelentkeznének; az előbbi hosszú távon gondolkodó gázipari cégeket jelent, míg a másik csupán jó pénzügyi befektetést látó spekulánsokat. A gázművek privatizációja már a vége fele jár, vagyis a feltételek újrafogalmazása az ország szavahihetőségén ejtene csorbát. Az SPP körüli politikai csatározás az őszi választások előszeleként, és a népszerűtlen SDĽ figyelemfelkeltő akciójaként fogható fel. Mivel a gázművek magánosításából több mint 200 milliárd korona is befolyhat, nem mindegy, miként zárul a gazdasági-pénzügyi ügyből politikai problémává fajuló eset.