Az üzletek az áremelés nyertesei

Az élelmiszeripari termékek drágulását a vásárlók nagy része erős ellenérzéssel fogadja, a többség azonban már nem gondolkodik azon, hogy miért emelkednek az árak, és egyáltalán jogosak-e az áremelések. Jaromír Matoušek, az UniCredit Bank agrárkereskedelmi osztályának a vezetője szerint például a hús, illetve a hústermékek esetében Szlovákiában indokolatlan az áremelés, mivel az elmúlt évhez képest jelentősen csökkent a vágósertés, a baromfi, valamint a tojás ára, a marhahúsé stagnál, csak a tehéntej ára mutat növekvő tendenciát. A növényi eredetű termékek közül egyedül az élelmiszer-ipari búza lehet hatással az árak alakulására. A többi gabonafélét, valamint az olajnövényeket vagy takarmányozásra használják fel, vagy a nem élelmiszer-ipari jellegű termékek előállításánál veszik igénybe a gyártók.
Tavaly augusztusban az élelmiszeripari búza tonnája átlagosan 120 euróba került, jelenleg pedig a 220-240 eurós határon mozog. A péktermékek készítéséhez, valamint a malomipari szükségletekhez igényelt alapanyaghoz még az alacsonyabb gabonaárakon jutottak hozzá a gyártók. „A gyártási költségek ugyanakkor emelkednek, így megalapozott a liszt, a pékáru és a tésztafélék árainak emelése” – vallja Matoušek.
Az élelmiszerárak stagnálása hosszabb távon fékezi a mezőgazdasági üzemek fejlődését. Az agrárvállalatok ugyan korlátozták az egy dolgozóra fordított befektetéseket, valamint a közvetlen befektetések jelentős részét is, a termékeikért járó fizetség azonban nem elégséges. „Az ország legkisebb bevételi forrással rendelkező rétegei számára az árak természetesen érzékeny pontot jelentenek, de az árképzés egészét kellene szem előtt tartanunk. Ki nyeri a legtöbbet? Mindig is a kereskedelem, az üzletek. Egy 50 grammos kifliben, amely a boltokban mondjuk 0,1 euróért kerül forgalomba, csupán 0,01 euró értékű gabona van, a péksütemény árát a gabona ára így csak részben befolyásolja. A lényeg a kereskedelemről, a marketingről és a pékáru hozzáadott-értékéről szól. Nem szabad riogatni a fogyasztókat, hogy a búza ára váltja ki a jelentős árugrásokat a boltokban” – magyarázta Matoušek.
Szlovákia a tavalyi gyengébb gabonatermés ellenére is exportált gabonát, aminek rendkívül egyszerű oka van. Az állattenyésztés szinte napról napra alacsonyabb egyedlétszámot mutat ki, vagyis lényegesen kisebb a takarmányfogyasztás, mint tíz évvel ezelőtt.
A nagyobb gabonaár-stabilitás akkor lenne lehetséges, ha a termesztők együttműködnének a raktározókkal és a malmokkal. „Hosszabb távon azonban mindig a mezőgazdasági őstermelő fizet rá, mert ha sok a gabona, zuhannak az árak, tehát a termelő kevesebb pénzhez jut. Ha meg silány a termés, akkor az árak megugranak, ám a kisebb termés miatt a bevételek is jóval alacsonyabbak” – mondta Jaromír Matoušek.

Susla Béla