Agrárreform: megállapodásra jutnak az EU miniszterei?

Megpróbálnak megállapodásra jutni a jövő héten az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei a jelentős agrárreform-módosítások ügyében. Az EU francia elnöksége és az Európai Bizottság szeretné, ha a miniszterek maratonira tervezett (keddtől csütörtökig tartó) brüsszeli találkozóján megszületne az egyezség, de néhány tagország a találkozó előtt néhány nappal nem tűnik ennyire derűlátónak. Közéjük tartozik Magyarország is, miután az uniós elképzelések számos ponton továbbra sem esnek egybe a hazaiakkal. Sok tagállamnak sok eltérő problémája van a brüsszeli bizottság hivatalos javaslatával, amely mindazonáltal az év eleje óta tartó viták során sok ponton módosult is.

Kulcsfontosságú szavazásra készül e témában az Európai Parlament is, amely Strasbourgban tart plenáris ülést. A miniszteri találkozón ezért az érdemi vitára várhatóan csak a szerdára tervezett EP-voksolás után kerül sor. Az uniós szaknyelvben állapotfelmérésként emlegetett folyamattal az évtized elején elhatározott átfogó agrárreformok módosításáról, kiegészítéséről van szó az azóta bekövetkezett világpiaci változások és az uniós bővítés nyomán. A brüsszeli bizottság fogalmazása szerint javaslatai „a közös agrárpolitika további korszerűsítésére, egyszerűsítésére és ésszerűsítésére, valamint a mezőgazdasági termelési korlátozások eltörlésére” vonatkoznak. Ezek jelentősége az uniós központ szerint az lenne, hogy még jobban elválik egymástól a támogatások közvetlen kifizetése és a termelés.

Javasolta azt is Brüsszel, hogy a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összegének egy része az uniós vidékfejlesztési alapba kerüljön át. Tartalmazzák a kezdeményezések a kötelező területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését és a piaci intervenció csökkentését. Olyan javaslatokról van szó, amelyek már számos tagállami reakciót figyelembe vesznek, ugyanakkor a tagországok még mindig messze vannak a kompromisszumtól. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter annak idején kiindulópontként nevezte meg, hogy amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások a régi és az új tagországok között, addig Magyarország semmilyen támogatáscsökkentéshez nem járul hozzá. Magyarország szeretné elérni a termeléshez kötött arány növelését, az intervenció fenntartását, és még számos kifogást vagy kérést jelzett a javaslatokkal kapcsolatban. Amennyiben a mezőgazdasági miniszterek nem tudnának megállapodni, várhatóan még ebben a hónapban újabb találkozót tartanak. Az EU-t decemberig elnöklő Franciaország mindenképpen szeretne még saját hivatali idejében döntést hozni a számára nemzetiként is roppant fontos témában. (MTI)