Elhunyt a polgárpukkasztó divatfotós

Nem igazán érdekeltek a cég pulóverei. Ellenkezőleg, szerintem az a fontos, hogy egy vállalat megmutassa társadalmi érzékenységét. Az eredmények azt mutatták, hogy ez a koncepció működött. Az alatt a 18 év alatt, amíg Luciano Benettonnal dolgoztam, a vállalat mérete hússzorosára nőtt

 – mondta egy 2012-es interjúban. 

Toscani 1942-ben Milánóban született, édesapja a Corriere della Sera híres fotóriportere, Fedele Toscani volt. A 60-as évek végén Zürichben tanult fotográfiát és grafikai tervezést, majd divatfotósként kezdett karriert építeni olyan magazinoknál, mint az Elle, a Vogue és a Harper’s Bazaar. A 80-as évek elején vált nemzetközileg ismertté, miután Luciano Benetton felvette művészeti igazgatónak a családi tulajdonban lévő ruházati vállalatához. Innentől kezdve formabontó, meghökkentő marketingkampányokkal alapozta meg az észak-olasz divatlánc hírnevét. 

Maguk a ruhák ritkán szerepeltek a fotóin, ehelyett olyan témákkal foglalkozott reklámjaiban, mint az AIDS, a rasszizmus, a képmutató egyház vagy a halálbüntetés. 

Magyar származású amerikai grafikus kollégájával, Kálmán Tiborral létrehozta a Colors című fotómagazint, amely szintén a Benetton tulajdonában volt, és amelynek alcíme a következő volt: magazin a világ többi részéről. A művészi igényű képek a kultúrák sokszínűségét mutatták, és komoly társadalmi problémákra hívták fel a figyelmet. 

Oliviero Toscani 2000-ben távozott a Benettontól, de más márkák számára végzett munkáin keresztül továbbra is olyan, a szívének kedves témákban alkotott, mint a melegek jogai, a rasszizmus és az anorexia.