Egyedülálló szülők világnapja

A támogatási rendszerekből nagyrészt kimaradnak, pedig gyerekeket nevelnek a társadalomnak, amely attól fél, hogy csökken a népesség, tehát értékelnie és támogatnia kellene ezt az önfeláldozó munkát.

Március 21. az egyedülálló szülők világnapja, amikor egy pillanatra elgondolkozhatunk azon, hogyan is tudja egy szülő egyedül megoldani mindazokat a feladatokat, helyzeteket, amelyeket a Szlovák Köztársaság Alkotmánya szerint két embernek, egy férfinek és egy nőnek kell felvállalnia! De sajnos az élet olyan, hogy nem igazán alkalmazkodik semmilyen papírformához. Van, aki egyedül vállal gyermeket, őt is támogatni kéne ebben, de éppen ezeket az édesanyákat értékeli a társadalom a legkevésbé. Legtöbben a házasság felbomlása vagy a társ halála után válnak egyedülálló szülővé. 

Az Európai Unióban csupán az emberek 55 százaléka él úgynevezett hagyományos szerkezetű nukleáris családban, amely anyából, apából és egy vagy több gyermekből áll. A legtöbb európai országban minden 5. család egyszülős, és az esetek 85–90 százalékában ez a szülő az anya. Egy 2017-es felmérés szerint az EU-ban a 25–49 éves korú nők 7,6 százaléka, a férfiak 1,1 százaléka egyedülálló szülő. Szlovákiában a felmérés szerint a nők 4 százaléka, míg a férfiak 0,7 százaléka alkot a gyerekeivel egyszülős családot. 

A társadalom legnagyobb kisebbsége az egyedülálló anyák csoportja.

De nem jelennek meg a hátrányos helyzetű csoportok között, és ezért célzott támogatást sem kapnak. Helyzetük nem túl rózsás a munkapiacon sem. Az álláskeresés is az anyaság miatti diszkrimináció egyik forrása. Részmunkaidős állásra lenne szükségük, hogy többet lehessenek a gyermekükkel, de ez nem létezik, vagy ha igen, nem lehet belőle megélni. A távmunka, a rugalmas foglalkoztatási formák nem igazán elérhetőek nálunk. Nem jogosultak sok olyan kedvezményre, amely megilletné őket.

Az egyszülős európai családok majdnem fele, 48,4 százaléka szegénységgel küzd. Ez a tény szintén sokat elmond arról, mennyire figyel a társadalom erre a csoportra.

A magyarországi Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány 2017-es felmérése szerint ezeknek a szülőknek a legnagyobb gondja az elszigetelődés. Minden idejüket és energiájukat a gyermekeikről való gondoskodásra fordítják, nincs idejük semmilyen szabadidős tevékenységre, nem járnak társaságba, nem tudnak ismerkedni. A második helyen említik az anyagi gondokat, a harmadikon a gyerekekkel kapcsolatos szervezési gondokat, felügyelet, nyári tábor stb. A családi állapot változásával megváltozik az ember környezete is, esetenként szinte kicserélődik a baráti köre. Nehéz így megtalálni az egyensúlyt, és a gyerekeknek kiegyensúlyozott, biztonságos légkört teremteni. 

Az állam felelőssége, hogy gazdaságilag, jogilag támogassa az egyszülős családokat. 

A mi felelősségünk pedig az, hogy vegyük észre: ez a családforma is egy a sok közül, amelynek egyenrangúnak kell lenni a többivel.