Valóban hasznosak a szűrővizsgálatok?

Horace Dobell angol orvos már 1861-ben kijelentette, a jó egészségi állapot megőrzése szempontjából hasznosak lehetnek a rendszeres fizikai kivizsgálások – de véleménye nem nyerte el az emberek tetszését. 1901-ben George M. Gould amerikai orvos is hasonlóan vélekedett. Csak az I. világháború alatt kezdtek szélesebb körben is hinni benne, majd az 1940-es évektől az USA-ban vált szokássá az évenkénti kivizsgálás.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a rendszeres kivizsgálásokkal, tesztekkel megelőzhetők a betegségek. Ám ez nem teljesen igaz. Legfontosabb a mértékletes étrend. Emellett hasznos az egyénnek megfelelő rendszeres testmozgás. És megéri mellőzni az alkoholt, a dohányzást, a drogfogyasztást. Ráadásul az utóbbi években több elismert kutató hangoztatta, hogy az évenkénti ellenőrzés gyakorlata elavult, gyakran hasztalan és csak pénzkidobást jelent. Szerintük a korai felismerés sok esetben nem változtat a végkimenetelen, csak meghosszabbítja azt az időszakot, amelynek során a beteg tudni fogja, hogy például rákja van, de az életét nem hosszabbítja meg, nem gyógyul meg. De mivel ez sem vonatkoztatható mindenkire, az árnyaltabban fogalmazók úgy vélik, a kizárólag egészséges embereknek nem szükséges évenkénti szűrővizsgálatokon részt venniük. Másoknál a kivizsgálások gyakorisága és típusai a kórtörténettől, az aktuális állapottól, az életkortól, a kockázati tényezőktől függ. Akinek valamilyen tünete van, semmiképpen ne hagyja ki a rendszeres és gyakori ellenőrzéseket.
Egy dán tanulmány szerint, amelyben 182 880 személy kivizsgálási adatait vizsgálták, arra jutottak, hogy a milliárdokat felemésztő általános szűrővizsgálatok után ugyan megnőtt az új diagnózisok száma, de nem csökkent sem a betegségek előfordulása, sem a halálozás aránya sem a szív- és érrendszeri, sem a daganatos betegségek tekintetében.

Ezekiel J. Emanuel onkológus, a Pennsylvania Egyetem Orvosetikai és Egészségpolitikai Tanszékének vezetője cikket írt erről, s rámutatott: az elmúlt években olyan tanulmányok születtek, amelyek megkérdőjelezik az éves szűrővizsgálat szükségességét, de ezt sem a betegek, sem az orvosok nem akarják tudomásul venni. Oka az, hogy a szűrővizsgálat lehetőséget teremt az orvos-beteg kapcsolat erősítésére, konkrét panasz híján is. Lényeges körülmény a szkepticizmus is. Biztosan mindenki ismer környezetében olyan embert, akinél az éves szűrővizsgálatokkal a rák korai felismeréséhez vezető tünetekre derült fény. A kutatók régóta hangoztatják, hogy az egészségesek szűrése az egészség erősítésének eléggé hatástalan módja; több ezer emberből talán tíznél utalnak bizonyos vizsgálatok valamiféle betegségre, és a további vizsgálatok után az derül ki, hogy közülük csak néhánynak van tényleg baja, s közülük is csak egykettőnek van előnye a korai diagnosztizálásból. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a tízévenkénti vastagbéltükrözés, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étrend bizonyítottan csökkenti a betegség előfordulását és a halálozást. Több orvos is felháborodva reagált a cikkre. Hangsúlyozzák: a szűrővizsgálatoknak igenis vannak előnyei, egyes esetekben pedig kifejezetten nélkülözhetetlenek. Kimondható, hogy a szűrővizsgálatok a fent említettek ellenére hasznosak: ugyanis ha jó eredményt mutatnak, egyrészt csökkentik a páciensek aggodalmát, másrészt az orvosok is védve vannak, hiszen mondhatják, hogy amikor ők vizsgálták az embert, akkor még egészséges volt, viszont ha tényleg felmerül valamilyen súlyos betegség gyanúja, nagyobb az esély a gyógyulásra. Aki tehát úgy érzi, hogy szervezete a megszokottnál gyengébb, ha szokatlan testi vagy lelki tünetet tapasztal, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnia. Mindenképpen megéri, ha elébe megyünk a súlyos bajoknak.

Akinek valamilyen tünete van, semmiképpen ne hagyja ki a rendszeres és gyakori ellenőrzéseket.