Miről árulkodik egy csepp vér?

Bármilyen hihetetlen, de egyetlen vércseppünkben is életünk csodálatos művészfilmje zajlik. Amilyen ijesztően hangzik a sötét látóteres vércseppanalízis, olyan lenyűgöző élményt nyújt. Mintha nem is egy komoly diagnosztikai vizsgálaton, hanem élményvetítésen vennénk részt, mellesleg pedig megtudhatjuk, hogyan „érzik magukat” vörös- és fehérvérsejtjeink. Valójában mi is az a vércseppanalízis?

Miben különbözik a vércseppanalízis egy laboratóriumi vizsgálattól?

Mindössze néhány cseppnyi, ujjbegyből vett vérre van szükség hozzá, melynek levétele után azonnal elvégezhető a teszt. A laboratóriumi vizsgálatoknál megfestik a vért, a festékanyag pedig megöli a vérben lévő sejteket. A vércseppanalízis során az élő vércseppet vizsgálják. Nem azt nézik, hogy az egyes elemekből mennyi van a vérben, hanem hogy azok épek-e, életképesek-e, mennyire aktívak, egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. Mivel a vér összetétele és alakos elemeinek állapota követi a szervezetben zajló kóros folyamatokat, ezért azokat élő állapotukban vizsgálva még csak nagyon enyhe vagy akár egyáltalán nem jelentkező tünetek esetén is megállapítható a betegségre való hajlam.

Mit jelent a sötét látóteres technika?

A hagyományos mikroszkópos vizsgálatnál fehér háttér előtt fekete foltokként jelennek meg az alakos elemek. Ennél a módszernél a speciális megvilágítási rendszernek köszönhetően a vércseppet oldalról éri a fény, így fekete háttér előtt látszanak a színes elemek. Nem is kell a mikroszkópba kukucskálni, a vizsgálatot végző orvos kommentárja mellett egy nagy monitoron követhetjük figyelemmel vércseppünk önálló életét.

Mit láthatunk a monitoron?

Az élő vércseppben láthatóak a sodródó, kör alakú, a közepükön kissé behorpadt, fánkra emlékeztető vörösvérsejtek, a nagyobb, ezüstösen fehér, lassabban mozgó fehérvérsejtek, a sebesen haladó táplálékrészecskék, az esetlegesen megjelenő salakanyagok, fehérjeszálak, emésztetlen anyagok. A gombák jelenlétére utaló jelek már akkor is láthatók, amikor a szervezet gombásodása még nem okoz tüneteket, de éppen így megfigyelhetőek a vírusok vagy a baktériumok is.

Mi az a szárazvércsepp-analízis?

Amíg az élő vércseppet vizsgálják, néhány másik cseppet hagynak megszáradni. A száradás mintázata utal a szervezet problémáira. A vércsepp szélén jól látható például az antioxidáns-gyűrű, amelynek telítettsége azt mutatja, elegendő vitamin van-e a szervezetben. Különböző színű foltokként jelennek meg az ásványi anyagok hiányára vagy többletére, esetleg a gyulladásokra utaló jelek. Az íriszdiagnosztikához hasonlóan a koncentrikus körök menti elhelyezkedés utal arra, hogy a szervezet mely pontján lépett fel a probléma.

Hogyan kell a vizsgálatra felkészülni?

Négy órával a vizsgálat előtt nem szabad enni, de inni bármit lehet, sőt, ajánlott is. A tápanyagok megjelenése egy órán belül látszik a vérben, kis mozgó pöttyökként, és megnehezítik a többi elem vizsgálatát.

Hogyan zajlik?

A vizsgálatot az adatok felvétele, részletes kikérdezés, állapotfelmérés előzi meg. Aztán egy apró tűszúrás az ujjbegybe, és kezdetét veszi a saját szervezetünkbe tett csodálatos utazás. A vizsgálatot végző orvos diagramok, táblázatok, színes ábrák használatával segít értelmezni a történéseket, mert nem állóképet nézünk, vérünkben ugyanis „zajlik az élet”. A vizsgálatot részletes életmód-tanácsadás zárja, a páciens tanácsokat kap a felderített panaszok kezelésére.

Mire deríthet fényt a vizsgálat?

Az élő és a száraz vércsepp vizsgálatából látszik a vitaminok, ásványi anyagok hiánya. A fehérvérsejtek állapotából kikövetkeztethető az immunrendszer működőképessége. A plazmában felhalmozódott anyagokból kiderül, rendben van-e a szervezet sav-bázis egyensúlya, vannak-e felesleges méreganyagok a szervezetben, de például a túl sok fehérje is észrevehető. Látszanak a mikroorganizmusok, ellenőrizhető az oxidatív stressz, azaz a szabadgyök-terheltség mértéke. Észlelhető az emésztőrendszer, a vese vagy a máj csökkent működése – mindez akkor, amikor konkrét problémát esetleg még nem is okoz.

Mikor érdemes elvégeztetni?

A betegség megelőzésének nagyon hatékony eszköze lehet a vércseppanalízis, ajánlott lenne a rendszeres évi állapotfelmérés részeként elvégeztetni. Hasznos lehet még, ha valaki emésztési problémákat, fáradékonyságot, gyakori fejfájást, bőrpanaszokat, mozgásszervi gondokat tapasztal. Ilyenkor ugyanis megerősítheti a betegség gyanúját vagy segíthet abban, hogy milyen típusú laboratóriumi vizsgálatokat célszerű elvégeztetni. Gyakori megfázás, krónikus gyulladás, túlzott salakanyag-felhalmozódás gyanúja esetén is ajánlott.

Miből is áll?

Szervezetünkben körülbelül 5–6 liter vér kering folyamatosan, szállítja a sejtjeinkhez az oxigént, a tápanyagokat, a hormonokat, a sókat, illetve elszállítja onnan a szén-dioxidot és a bomlástermékeket. Ez a vérmennyiség ideális esetben a test súlyának 7,5–8 százaléka. Folyékony kötőszövet, mely kapcsolatot teremt a külvilág és a sejtek között. Nézzük meg, milyen összetevők is alkotják ezt a csodálatos folyadékot!

Vörösvérsejtek: A fánk alakú vörösvérsejtekből 4–5 millió van minden köbmilliméter vérben. Élettartamuk 120 nap, feladatuk az oxigén- és szén-dioxid-szállítás. Ők hordozzák a vércsoport-tulajdonságokat.

Fehérvérsejtek: Egyesek gömb alakúak, mások amőbaszerűen mozognak, élettartamuk 7–14 nap, feladatuk a belső védekezés, ők az „immunrendszer katonái”. 6–8 ezer van belőlük köbmilliméterenként.

Vérlemezkék: A trombociták száma 150–300 ezer köbmilliméterenként, élettartamuk 7–10 nap, a véralvadásban játszanak fontos szerepet.

Vérplazma: Az előbb felsorolt sejtes elemek adják a vér 44 százalékát, a plazma, azaz a folyékony sejt közötti állomány pedig a vér 56 százalékát. Legnagyobb része, 90 százaléka víz, melyben oldott állapotú ionok vannak. Ezenkívül találhatók még benne vérfehérjék és antitestek, hormonok, zsírok és szénhidrátok.