Hizlal-e a kukorica?

A burgonyában, kukoricában keményítő, azaz összetett szénhidrát van, csakúgy, mint a kenyérben, a müzliben, a rizsben. Van, de nem annyi! Szénhidrátra még a fogyni kívánóknak is szükségük van. Nem mindegy azonban, miből származik. A hüvelyesek (borsó, bab) energiagazdag táplálékok, fehérjetartalmuk a kenyérfélékénél négyszerte nagyobb. A helyes összetételű étkezéssel sok betegséget előzhetünk meg! A jó táplálkozás alappillérei a zöldség és a teljes őrlésű gabonafélék.

Vizsgáljuk meg kedvelt zöldségeink kalóriatartalmát!

A számok 10 dkg-nyi élelmiszerre és kilojoule-ban megadott energiatartalomra vonatkoznak:

bab (száraz) 1300 kJ

krumpli 380 kJ

kukorica (fejes) 530 kJ

sütőtök 320 kJ

száraz borsó 1370 kJ

zöldbab 170 kJ

zöldborsó 370 kJ

répa 150 kJ

kenyér 1000 kJ

müzli 1800 kJ

rizs 1400 kJ

csokoládé 2000 kJ

Szóval inkább együnk egy doboz kukoricát, mint két szelet kenyeret.

A zsenge borsóban, kukoricában jóval kevesebb a keményítő, tehát a szénhidrát, mint a „szárazbab“ érettebb változatában. (Csalóka, hogy tíz dkg szárazbab több kalóriát tartalmaz, mint a kenyér, de gondoljuk meg, mennyi főzelék lesz belőle, amelyet rántás helyett habarjunk.)

További előnyök

A zöldségeknek további nagy előnyük, hogy sok bennük az ásványi anyag és a nyomelem, magas a rosttartalmuk is. Az étkezési rostok előnyösen hatnak az emésztésre, mert

rendezik, rendszeresítik a székletürítést, meggátolják a székrekedést;

nem engedik a bélből visszaszívódni a méreganyagok jó részét;

„letisztítják“ a bélfalat.

A Rákkutatási Világalap ajánlja

naponta 400-800 grammot fogyasszunk zöldségfélékből;

600-800 grammot hüvelyesekből és gabonafélékből;

kevesebb cukrot, édességet, (zsíros) húst együnk.