GYÓGYTURMIX

Bármikor antibiotikum után nyúl? Ha erre a kérdésre igennel válaszol, hibát követ el. Nemrég tették közzé annak a felmérésnek az eredményét, amellyel az antibiotikum-használat hatásait vizsgálták. Kiderült, hogy gyakori használattal a baktériumok és vírusok ellenállókká válnak. A 4500 török, olasz, japán, amerikai, orosz, kínai, brazil, dél-afrikai és Fülöp-szigeteki páciens részvételével készített felmérés azt mutatta, hogy – főleg a fiatalok – semmibe veszik az orvos utasításait. Nagy volt az országok közötti különbség: a kínai páciensek 44 százaléka, a holland betegeknek pedig a 10 százaléka nem tartja be az orvos utasításait. Az Egyesült Államokban és Oroszországban ez az arány 19 százalék. Az antibiotikum önkényes, helytelen és ismételt alkalmazása vezet ahhoz, hogy a baktériumok és a vírusok ellenállókká válnak.

Az Alzheimer-kór korai felismerése

Az Alzheimer-kór korai felismerését teszi lehetővé az amerikai kutatók által kidolgozott módszer, amely a szemlencse lézeres vizsgálatával állítja fel a diagnózist. A kezdetben emlékezetkihagyást és viselkedési zavarokat okozó betegség a páciensek teljes szellemi leépüléséhez vezet. Jelenleg e kórban világszerte tizenkétmillió idős ember szenved, s az előrejelzések szerint a betegek száma a fejlett országok lakosságának elöregedésével párhuzamosan tovább növekszik majd – olvasható a BBC News hírei között. Jelenleg nincs olyan teszt, amely a beteg életében lehetővé tenné az egyértelmű kórfelismerést. Az Alzheimer-kór diagnózisát a tünetek alapján állítják fel, de csupán a boncolás után, az agyban lévő specifikus fehérje, úgynevezett beta-amyloid-lerakódások alapján lehet megállapítani, hogy valóban e rettegett betegségben szenvedett-e a beteg, vagy sem. Kísérleteik során Alzheimer-kórban szenvedő egereket, s egészséges rágcsálók szemlencséjét infravörös tartományba eső rövid fényimpulzusok segítségével vizsgálták. A beteg egereknél a szürkehályog szokatlan formáját fedezték fel, amely különbözik a szemlencse öregkori elszürkülésétől. A kontrolcsoport egészséges egyedeinél ilyen elváltozást nem észleltek. A módszer révén nemcsak korai stádiumban diagnosztizálható az Alzheimer-kór, de lehetséges lesz a betegség előrehaladtának megfigyelése, valamint annak az ellenőrzése, hogy mennyire hatékony az alkalmazott terápia.

Csókolózástól a mononukleózisig

A mononukleózis vírusos betegség, amely az anginához hasonlít. A betegség gyakran már gyermekkorban kialakul, s rendszerint a vírus nyállal, mosatlan pohárból való ivással, ugyanazon cigaretta szívásával kerül a szervezetbe. A mononukleózis tünetei: duzzadt nyirokmirigyek, hőemelkedés, megnagyobbodott máj, fejfájás, étvágytalanság, nyelési probléma. A beteg állapotát rontja a stressz, a gyenge immunrendszer vagy más krónikus betegség. A gyógyszeres kezelésen kívül diétára és ágynyugalomra van szüksége a betegnek. A mononukleózis nem hagy nyomot a szervezetben, de szem előtt kell tartani, mert ha gyengül az immunrendszer, akkor ismét megjelenhet, s megkeserítheti az ember életét.

(MTI-PRESS-m-m)