Frontok és terhesség

A hirtelen időjárás-változás a terhesség első és utolsó harmadában lehet veszélyes. Az előbbinél növelheti a spontán vetélések számát, az utóbbinál idő előtti szülést idézhet elő, de az időjárási frontok nem egyedüli és közvetlen kiváltók, hanem mintegy felerősítik az amúgy is már meglévő rendellenességeket. A normális terhesség ugyanis „elviseli“ a környezeti változásokat.

Régi népi megfigyelés, hogy az időjárás kisebb-nagyobb mértékben befolyásolhatja a szervezet működését, viselkedésünket, magatartásunkat. Mindez a terhesekre különösen érvényes, hisz testük-lelkük átalakul a magzat befogadására, hordására, más értékeket mutat a vérnyomás, a pulzus, a légzésszám, a hormonháztartás. Ez az átállítódási folyamat a terhesség első harmadában zajlik a legaktívabban; a labilisabb szervezetre jobban hat a gyors felmelegedés, lehűlés.

A légköri ionok, molekulák, elektromosan töltött részecskék összetételének megváltozása, a légnyomás ingadozása például befolyásolja a vérlemezkék alvadási hajlamát. A sebészek tudják, melegfront idején vérzékenyebbé válhat az operálandó beteg, a műtét során kitartóbb vérzésre számíthatnak. Közismert, hogy ilyenkor megnövekszik az infarktusok, agyvérzések száma.

Terhesség esetén is a véralvadás, a pete beágyazódása, a méhlepény letapadása összefügghet az időjárás változásával. A túl gyors felmelegedés, lehűlés stresszt okoz, nagy különbség jelentkezhet a külső és a méhen belüli nyomás között.

A normálisan zajló terhességnél is előfordulhat ugyan, hogy valamilyen szövődmény miatt megszakad, de általában a szervezet képes úrrá lenni a külvilágból érkező veszélyeken. Természetesen egyes nők érzékenyebbek a nagy hőingadozásokra. Általános alapelv, hogy ilyenkor tanácsos szüneteltetni a megterhelő tevékenységeket, többet kell pihenni.

A megindult korai vetélések megakadályozásáról nem egyformán vélekednek a szülészek. Angolszász területen többnyire az az álláspont, hogy ha a terhesség 12. hete előtt jelentkeznek a fenyegető tünetek (derék és alhasi fájdalom, vérzés), akkor annak olyan kóros oka van, hogy jobb inkább hagyni a szomorú esemény bekövetkeztét. A német iskola szerint ha még remény van a magzat megtartására, mindent meg kell tenni a vetélés elkerüléséért.

A szülészek különösebb tudományos vizsgálatok nélkül is rendszeresen tapasztalják, hogy egy-egy „kiadósabb“ front idején ugyancsak megszaporodik a munkájuk, több baba kívánkozik ki ilyenkor az anyaméhből, sokszor a vártnál jóval hamarabb. 1994–97 között az első gyermeküket világra hozó 1618 éves anyáknál 9%-ban, a 25–27 éves aszszonyoknál 4,1%-ban és a 34–36 éveseknél 7%-ban fordult elő koraszülés. Másodszülésnél a középső korcsoporthoz képest ötször gyakoribb volt a legfiatalabb anyukák idő előtti szülése és kétszer gyakoribb az „idősebb” édesanyáké. De mind a vetélések, mind a koraszülések sem írhatók egyértelműen és kizárólag a hirtelen időjárás-változás „számlájára”. Az általa előidézett plusz terhelés csak az amúgy is „pengeélen táncoló” terhességeknél rövidítheti le a természet szabta kihordási időt.

A légnyomásváltozás is egy „nyomós” ok, amiért várandós nők például bányában nem dolgozhatnak. A legtöbb légitársaság legfeljebb a terhesség 28. hetéig fogad utasként terheseket.