Életeket menthet meg a mesterséges intelligencia

A halandóság terén az unió tagállamai listájának végén szerepelünk, és még Csehországgal összehasonlítva is nagyon elmaradunk. 2023-ban 100 000 lakosra számítva 279-en haltak meg rákban, az európai átlag pedig 230. A valós életben ez azt jelenti, hogy évente csaknem 2 500 ember hal meg feleslegesen. Évente több mint 40 000 új esetet diagnosztizálnak. Elengedhetetlen, hogy Szlovákia legalább megközelítse a szomszédos Csehország színvonalát.

Azonnali diagnosztika és kezelés

Valamennyi betegszervezetet felháborítja az egészségügy egyre mélyülő válsága, ami nagymértékben kihat a daganatos betegekre. Ezt még a konszolidációs időszakban sem szabad figyelmen kívül hagyni. Minden daganatos beteg azonnali diagnosztikát és kezelést igényel. Ellenkező esetben csökken a gyógyulás esélye, sokan feleslegesen halnak meg, ami jelentősen megterheli a szociális-gazdasági rendszert. Minél gyorsabban kell igényelni az unió pénzügyi támogatását, amit innovatív megoldások bevezetésére kellene felhasználni. Szlovákia átlagosan 1 955 eurót fordít fejenként az egészségügyre. Csehországban ez az összeg 2664 euró, az európai átlag pedig 2 955 euró.

Mi a legfontosabb?

A szűrőprogramok népszerűsítése: Tíz eset közül 3–5 megelőzhető lenne, ha lenne lehetőség a szűrővizsgálatra. Szlovákia nagyon elmarad a szűrőprogramok támogatásában. Az egészségügyre fordított kiadások tekintetében a 26. helyen vagyunk. A betegszervezetek az állam feladatát végzik, amikor népszerűsítik a szűrőprogramokat.

Lerövidíteni a beteg útját a első tünetektől a kezelésig, és a betegellátásba bevonni a mesterséges intelligenciát (MI): Szlovákiában 160–180 nap kell ahhoz, míg a beteg az első tünetektől eljut a kezelésig. Csehországban 62, Hollandiában 28–42 nap elég erre. A betegek tömegei naponta tapasztalhatják, hogy elvesznek a diagnosztizálás és a kezelés útvesztőjében. Bár a betegszervezetek igyekeznek segíteni, de gyökeres változásra van szükség. A korai felismerés és a kezelés kulcsfontosságú a daganatos betegek prognózisa szempontjából. A beteg útja az első tünetektől a kezelés megkezdéséig közvetlenül hat a túlélésre és a kezelés hosszára, így a költségeire is. Épp itt segíthetne a mesterséges intelligencia.

Óriási lehetőség

Az MI gyakorlatilag az élet minden területén gyökeresen megváltoztatja a helyzetet. A kutatók már tudják, hogyan lehet az MI-t nagy mennyiségű egészségi adat elemzésére felhasználni, olyan mintákat találni, amelyek új orvostudományi felfedezésekhez vezetnek, és javítják a diagnosztikai lehetőségeket.

A mesterséges intelligencia bevezetése mindenütt fontos lenne, kezdve az általános orvosoktól a radiológiai osztályokig és az onkológusokig. A mesterséges intelligencia például képes gyorsabban és pontosabban felismerni a betegséget, hatékonyabbá tenni az orvos munkáját azzal, hogy elkészíti a leletet, kiértékeli a kórelőzményt, felhívja a figyelmet a gyanús tünetekre, diagnosztikai eljárást és kezelést javasol.

Meghaladnánk az uniós átlagot

„Ma, amikor az MI a fejlett betegellátással rendelkező országokban a klinikai gyakorlat része, és 2025-ben az MI-re fordított kiadásokat dollármilliárdokban számolják, Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezt az új egészségügyi technológiát. Ha bevezetnénk az MI-t, évente 4 604 embert lehetne megmenteni, s ezzel meghaladnánk az uniós átlagot. Összgazdasági előnyét évente eurómilliók százaiban tudnánk kifejezni” – állapította meg dr. Štefan Korec, az OnkoAliancie Slovensko elnöke. A megtakarított pénzt az állam például innovatív kezelésre és diagnosztikára fordíthatná. Megjegyezte: Szlovákiában a minisztérium többszöri figyelmeztetése ellenére nincs elég genteszt a mellrákban szenvedő nőknek, aminek hatására több hölgy elkerülhetné a kemoterápiát.

Valamennyi betegszervezet egyhangúlag üdvözli és csatlakozik ahhoz a felhíváshoz és kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével magasabb szintre emelkedjen a daganatos betegek ellátása. Valóban nincs mire várni...