A vizeletkiválasztás – III.

A vizeletürítést akaratlagosan szabályozó agyi központ működését különböző tényezők befolyásolják: így a légzés-keringés (pl. akaratlan vizelés fuldoklás közben), reflexes hatások (pl. hidegérzés vagy a víz kontaktusa a bőrrel, enyhe hólyag-gyulladás), pszichés hatás (erős izgalom, csöpögő víz hangja stb.) vagy bizonyos ideggyógyászati kórképek hatása (akaratlan vizeletürítéssel járó epilepsziás roham).

A vizelet olyan folyadék, amely vízben oldott ásványi sókból és szerves anyagokból áll. Egy liter vizelet tartalmaz: 955 gramm vizet, 25 gramm karbamidot, 0,5-1 gramm húgysavat, 10,5 gramm nátrium-kloridot, ásványi sókból 8 grammnyi (foszfát, szulfát stb.), és más anyagokat, mint pl. a kreatinin. Összetevői közül a víz mennyisége változó lehet, míg a többi összetevő 24 óránként kiválasztott mennyisége szokványos esetben állandó.

A vizelet egyik nagyon fontos eleme, a karbamid, a fehérje-anyagcsere végterméke. Főleg a májban képződik, számos más vérfehérjével együtt. A karbamid naponta szokványosan ürített mennyisége (kb. 30,35 g) magas hústartalmú táplálkozás, élénk izommunka esetén növekedhet, vagy éppen ellenkezőleg, a vegetáriánus táplálkozás hatására csökkenhet.

A vizelet kreatinint (dehidrált kreatinin, melynek foszfátja az energia tartalékolására szolgál) is tartalmaz, e fehérjeszármazék jól tükrözi a vese szűrőtevékenységét. A vérben és a vizeletben található kreatinin mennyisége alapján ugyanis megállapítható, hogy a vese megfelelően látja-e el szűrőfeladatát vagy éppen ellenkezőleg, többé-kevésbé súlyos veseelégtelenséget jelez.

A húgysav a sejtmag fehérjéinek lebomlásából származik, húsban gazdag étrend mellett tehát emelkedik a mennyiség. A szervezetben lévő húgysavfölösleg kicsapódhat, mindez olyan betegségek kialakulásának kedvez, mint a köszvény vagy bizonyos típusú vesekőbetegségek. A húgysav az emberi vizelet egyik jellegzetes alkotórésze (növényevő állatok vizeletében nem található meg) ugyanúgy, mint például az egyes nitrogéntartalmú anyagok bomlásakor keletkező kreatinin vagy a sóskasav.

A vizelet sokféle sót tartalmaz, literenként 8-10 grammnyi nátrium-kloridot (közönséges konyhasót), kisebb adagban nátrium- és magnézium-szulfátot (kb. 4 g), és megközelítőleg 3 gramm alkáli-foszfátot.

A vizelet minden tulajdonsága, valamint összetevőinek mennyisége az adott élettani vagy kórtani körülményeknek megfelelően változik. Bizonyos betegségek esetén (a vese szűrő-, tehát glomerulus rendszerét érintő betegségeknél) például a vizeletben leggyakrabban megtalálható három alkotórész a vér, a vízben oldódó fehérje és a szőlőcukor (glükóz). Ezeket az anyagokat szokványos körülmények között a vese a szűrési folyamat során nem, engedi át (főleg a két utóbbit).

A vizelet színe

A naponta természetes módon ürített vizelet mennyisége körülbelül 1,5 liter, bár ez a mennyiség nagyon változó, főleg attól függően, hogy mennyit verítékezünk, vagy hogy mennyi folyadékot fogyasztunk. Étkezés után a vizelet jóval bőségesebb és hígabb.

A vizelete általában átlátszó, borostyánszínű és jellegzetes szaga van. Színe a kis mennyiségű urobilin (az epefesték származéka), de főleg különféle festékanyagok jelenlétéből adódik.

Az éjszakai vizelet, ami reggel, ébredés után ürül, sokkal sűrűbb és sötétebb, mint a nappali vizelet. Ennek az az oka, hogy az éjszaka folyamán a vizelet koncentrálódik, így veséink folytathatják a vér szűrését anélkül, hogy a pihenés megszakításával ki kellene mennünk vizelni.

A vizelet szaga változó, attól függően, hogy például mennyi ideig állt a szabad levegőn (amónia szag), illetve az elfogyasztott ételek is jelentősen befolyásolják (például a spárga, a káposzta, a fokhagyma stb.). Bizonyos gyógyszerek vagy kábítószerek (B1-vitamin, macskagyökér stb.) szintén megváltoztathatják a vizelet szagát.

A vizelet festékanyagok jelenlétéből eredő színét ugyancsak befolyásolhatja, hogy milyen a sűrűsége, milyen ételeket fogyasztottunk előzőleg (pl. cékla), és bizonyos gyógyszerek, különféle betegségek is megváltoztatják (pl. a sárgasággal kísért májgyulladás esetén mahagóni árnyalatúvá válik). A vizelet pH-értéke is megváltozhat: a természetes savas állapot lúgos kémhatásúvá alakulhat.Az elszíneződött vizelet mindig valamilyen betegséget jelez?

Nem, a vizelet elszíneződésének teljesen ártalmatlan okai is lehetnek, pl. színezőanyagot tartalmazó ételek vagy gyógyszerek. Azonban sokszor betegséget is jelezhet a vizelet megváltozott színe és szaga. Ha csak rövid ideig színeződött el a vizelete, miután pl. céklát fogyasztott, semmi ok az aggodalomra, 1-2 nap alatt rendeződik a probléma. Ha gyógyszert szed, ellenőrizze a tájékoztatót: ha mellékhatásként feltüntetik a vizelet-elszíneződést, akkor múló kísérőjelenségről van szó. Ha sötétsárgára színeződött a vizelete és erősen verejtékezik vagy sokáig nem ivott folyadékot, esetleg hasmenés és láz is kíséri, forduljon orvoshoz, mert ez hólyag- vagy vesebetegség tünete lehet. Az áttetsző sötétbarna, sörszerű vizelet, világos széklet és sárga szem vagy bőr sárgaságra utal. Forrás: Család és Egészség