A nyár réme: fejes a vízbe…

A majdnem ötvenéves Zoltán egy strandolás alkalmával úgy határozott: megmutatja barátainak, milyen ügyesen tud fejest ugrani az alig egyméteres medencébe. Az utolsó, amire emlékszik, hogy a medence beton-aljához csapódott. Az orvosok szerint szerencséje volt, mert csak az első és harmadik nyakcsigolyáját törte el. Csak azért élte túl az ugrást, mert a gerincvelője nem sérült. A balesetnek mindössze annyi lett a következménye, hogy a fejét nem tudja tökéletesen oldalra fordítani.

Láthatatlan fa

Ugráskor az ember abban reménykedik, hogy ha kell, kinyújtja a kezét, és elkerüli a balesetet. Csakhogy a hirtelen lecsapódó testet a kéz legtöbbször nem tudja megtartani, s kész a baj. Az ilyen ugrás legtöbbször halállal végződik.

A gerinc az emberi test tartóoszlopa: védi a gerincvelőt, amely a legfontosabb összekötő az agy és a periféria között, továbbítja a test minden részéből érkező ingereket.

A csigolyasérülések kezelhetők, ám rosszabb a helyzet a gerincvelővel, ugyanis nem tud regenerálódni. A statisztika szerint a hát- és deréksérülések 20 százalékában a gerincvelő is sérül.

A nyakcsigolyák sérülése, amely fejes ugráskor eléggé gyakori, a legveszélyesebbek közé tartozik, mert a negyedik nyakcsigolya magasságában indul ki a gerincvelőből az az ideg, amely a hasi légzést irányítja. Tehát azoknak, akik ezen a részen sérülnek, légzési problémáik vannak. Megmenteni őket csak akkor lehet, ha öt percen belül orvosi segítséget kapnak.

Műtét? Kinek hogyan...

A gerincműtét sikere mindig attól függ, milyen jellegű a sérülés. A páciensek nagy részére konzervatív kezelés vár: a beteg ágynyugalomba kerül, speciális gyakorlatokat végez, és méretre szabott rögzítőt visel. Az esetek 20–30 százaléka műtéttel kezelhető. Az orvosok általában akkor döntenek a műtét mellett, ha különben romlana a beteg egészségi állapota, vagy ha például előre sejthető, hogy a kezdeti sikeres konzervatív kezelés után 2–3 évvel a gerinc deformálódhat. A gerincsebészet a legfiatalabb és leggyorsabban fejlődő sebészeti ágazat. Három szakterületet foglal magában: az idegsebészetet, az ortopédiát és a traumatológiát.

A nyakcsigolya sérülésének következményei

Ha a negyedik csigolya sérül

Innen indul ki a rekeszizom idegszála, s ha nem működik, az ember nem tud lélegezni, és nem tudja mozgatni a végtagjait és a törzs izmait.

Ha az ötödik csigolya sérül

Rendszerint a deltaizmot érinti, s az ember még a vállát sem tudja felemelni.

Ha a hatodik csigolya sérül

Az ember csak a vállát tudja mozgatni, a kezét és a testét nem.

Ha a hetedik csigolya sérül

A páciens csak a vállát és a könyökét tudja mozgatni.

Átmenet a nyakcsigolyák és a hátcsigolyák között

Az ember mozgatni tudja a tricepszét, a könyökét, de a kezét nem.

Elsősegély

Ha valaki ön mellett fejest ugrott a vízbe, és megsérült, először is minél gyorsabban húzza ki a vízből. Feleslegesen ne mozgassa, nehogy még nagyobb bajt okozzon neki.

Azonnal hívja a gyorsmentőket, és a diszpécsernek pontosan írja le, mikor mi történt.

Ha a sérült nem lélegzik, adjon neki mesterséges légzést! Azon túl, hogy újraindítja a légzést, csökkenti az oxigénhiány miatt esetleg kialakuló tartós agyi károsodás esélyét. Ha az agy négy percnél tovább nem kap oxigént, állományában visszafordíthatatlan roncsolódás keletkezik.

Mindenkinek illik tudnia, hogyan kell mesterséges légzést adni. Soha nem tudhatjuk, mikor lesz rá szükségünk. Életet lehet menteni vele.

Mielőtt elkezdjük, tartsuk be a következő sorrendet:

Ellenőrizzük, hogy a sérült eszméleténél van-e. Miután biztonságos helyre vittük, tegyünk fel neki néhány kérdést. (mfd-cs-l-ki)

ELSŐSEGÉLY: SZÁJBÓL SZÁJBA LÉLEGZÉS

Fektesse a sérültet a hátára, fejét vigyázva, de határozottan hajtsa hátra! Helyezze száját a sérült szájára, tegye egyik kezét a homlokára, a másikat az állára!

Csíptesse össze az orrcimpákat, majd vegyen mély lélegzetet, és fújjon bele a tüdejébe! Minden befúvás után ellenőrizze, hogy süllyed-e a sérült mellkasa vagy hasa!

Kezét a homlokon és állon hagyva emelje meg ismét a fejet, s figyelje, távozik-e a levegő a sérült szájából!

Percenként 12–15 befúvást kell adnunk addig, amíg az orvosi segítség nem érkezik meg,

vagy a beteg magától nem lélegzik.