A hazai szakemberek nemrég 43-féle mézet vizsgáltak meg. Valamennyit a hazai üzletekben vásároltak. A minőség-ellenőrzés egyáltalán nem volt megnyugtató.
100 g-hoz 15 000 méhecske és egymillió virág szükséges
Az üzleteink polcain található mézfajták csaknem 40 százalékának ugyanis nincs az igazi mézre jellemző antibakteriális hatása. Ez derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia laboratóriumi eredményeiből. A mintáknak csak a 16 százaléka felelt meg a hibátlan mézre jellemző kritériumoknak.
„Rég sejtettük, hogy az üzletláncokban kapható méz nem jó minőségű. Szükségünk volt a valós állapot objektív képére. Ezért minden üzletláncban vásároltunk mézet, és a minőségteszt elvégzésére a Szlovák Tudományos Akadémiát kértük fel” – mondta Rastislav Pavlišin méhész.
Mi jelzi a minőséget?
Juraj Majtán mikrobiológus mérnök vezetésével a tudósok az egyes termékeket arany, ezüst és bronz jeggyel illették. Mindenekelőtt a méz antibakteriális hatását vizsgálták, azt, hogy képes-e elpusztítani a baktériumokat, illetve megakadályozni szaporodásukat, s ezzel segíteni a krónikus sebek és a herpesz gyógyulását. A méz igazi értékét antibakteriális aktivitása adja meg. A teszt eredményei egyenesen sokkolóak. A 43 vizsgált mézminta közül csak 7, azaz 16,3 százalék felelt meg az elvárásoknak. A legjobb minőségű méznek járó arany fokozatot két minta kapott, ezeknek volt a legerősebb antibakteriális hatásuk. Egy minta lett ezüst, négy pedig bronz fokozatú. Átlagon aluli minőségű 19 minta lett. A többi 17 mintának nem volt antibakteriális hatása, tehát ezeket „halott termékeknek” is nevezhetnénk.
„Mindaz a jó, ami a mézet mézzé teszi, ezekből a mintákból hiányzott. Az antibakteriális aktivitás nem érte el a szükséges szintet, ezért esetükben nem beszélhetünk úgy a mézről, mint az egészségre nézve hasznos élelmiszerről. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ilyen terméket méznek egyáltalán nem szabadna nevezni, mert megtévesztjük vele a vásárlót. Azt fogja hinni, hogy antibakteriális mézet vásárolt, pedig csak olyan élelmiszerről van szó, ami az egészség és az immunrendszer szempontjából semmilyen hozzáadott értéket nem képvisel”– mondta Juraj Majtán, a méz laboratóriumi elemzésének vezetője.
Mire jó?
Az ember 10–15 000 éve fogyasztja a mézet. A korabeli feljegyzések szerint több mint 300-féle betegség gyógyításában alkalmazták, napjainkban csupán 70-félénél. Érdekesség, hogy 100 g mézhez 15 000 méhecske munkájára és egymillió virágra van szükség!
A méz szénhidrátokat, fehérjéket, szerves savakat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és természetes antibiotikumokat tartalmaz. Gyógyhatása ezeknek köszönhető. Szénhidráttartalma kb. 80–85%, ami főként szőlőcukor és gyümölcscukor keveréke. A szőlőcukor gyorsan felszívódó energiaforrás, és ezzel magyarázható kristályosodása is. (Ha 40°C-os vízbe tesszük a mézes üveget, újra folyékonnyá válik.)
Minél sötétebb a méz, annál több ásványi anyag van benne. Az emberi szervezet számára szükséges 24 ásványi anyag közül 22 kimutatható benne. A méz B1-, B2-, B5-, B6-, C-, M-, és P-vitamintartalma alacsonyabb, mint a nyers zöldségeké, gyümölcsöké, viszont tárolás közben nem csökken. Élő táplálékról van szó, aminek nagy az „életereje”, mert sok benne az enzim.
A többi cukorfajtával szemben nem izgatja a beleket, emiatt bélnyálkahártya- gyulladásban szenvedők is nyugodtan fogyaszthatják.
3 tipp a hamis termék ellen
Sajnos vásárláskor nem támaszkodhatunk arra, hogy olcsó vagy drága-e a méz, hiszen gyakran a hamis mézet is a megszokott piaci áron kínálják. Az alacsony ár mindenképpen keltse fel gyanúnkat, de emellett az alábbiakra is figyeljünk oda:
1. A hamis méz nem, vagy csak a fajtára jellemző tempónál sokkal lassabban kristályosodik. A valódi méz természetes tulajdonsága a kristályosodás, fajtára jellemző, hogy mikor és milyen tempóban, de valamilyen formában mindig kristályosodik. A repceméz nagyon gyorsan, apró, selymes kristályokkal, a napraforgóméz lassabban, nagy és durva kristályokkal, ráadásul két fázisban, a vegyes virágméz egyenletes tempóban és egyenletes kristályokkal. Ezért tanácsos mindig megnézni a palackozás dátumát, és ha a polcról levett üveget több hónapos mézet tartalmaz, ám ennek ellenére még mindig áttetsző benne a „méz”, inkább ne vegyük meg. Ez a technika egyedül a különösen nehezen kristályosodó mézeknél nem alkalmazható (akácméz, hársméz, selyemfűméz), de őket a következő pontokban leírt módszerekkel könnyen felismerhetjük.
2. Fordítsunk egy kis időt arra, hogy megismerjük a mézfajtát, amelyet szeretnénk megvásárolni. Minden méz eltérő karakterisztikával rendelkezik, ami sok esetben már ránézésre is megkülönböztethetővé teszi őket. Az akácméz mindig nagyon világos és áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodásnak köszönhetően ritkábban fordul elő folyékony formában, mint szilárdan, a napraforgómézben pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, a selyemfűméz pedig nem csillogó, hanem mattos árnyalatú. Persze sok méztípus nem rendelkezik ennyire karakteres jellemzőkkel, például a vegyes virágméz – ahogy a neve is mutatja – sokféle formában előfordulhat, de ha az alapvető szín- és konzisztenciajellemzőkkel tisztában vagyunk, már sokkal nehezebben szednek rá minket a hamis mézzel kapcsolatban.
3. Ha már felbontottuk a megvásárolt üveget, támaszkodhatunk tartalmának ízére és illatára is. A fajtamézek ugyanis nemcsak külalakban, hanem ízben, aromában, illatban is eltérnek egymástól. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz kesernyésen édes, nagyon karakteres ízű méz. Ha tudjuk, mit várjunk, és nem azt kapjuk, messzire kerüljük el legközelebb az adott márkát, kereskedőt, termelőt.
(Feldolgozta: kovács)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.