Renault Megane Grandtour: egy autó, ami hidegen hagy

Ami a dizájnt illeti, a Renault autóira az elmúlt időszakban nem nagyon lehet panaszkodni. Így van ez az új Megane-nal is, melynek kínálata tavaly bővült a kombi változattal, s mint mindig, most is a Grandtour nevet kapta. Milyen volt vezetni és miért hagyott hidegen?

A hatchback és kombi közti legnagyobb különbség természetesen a nagyobb térben van, a Grandtour esetében ezt főleg a hátsó üléseken utazók fogják érzékelni, sokkal több hely áll rendelkezésre lábmagasságban, fejmagasságban olyan jelentős különbség szerintem nincs. A csomagtér is természetesen tágasabb, a VDA norma szerint 521 liter rakodótér áll rendelkezésre, amit a padló alatt további 50 liter egészít ki. Az autó sajátossága, hogy az anyósülés támlája teljesen elhajtható, minek köszönhetően az autóban 2,7 méter hosszú tárgyakat is elvihetünk, így egy szőnyeg szállításával sem lesz gond. A Bose és a GT felszereltségi szintnél ez a Modularita nevű opció nem elérhető, az Intens felszereltség alapban tartalmazza, a Zen felszereltségnél pedig 350 euróért rendelhető extraként.

Meglepte a tél

Az utastér, eltekintve a méretektől, nem nagyon különbözik a hatchbacktől. A sofőr meglepően alacsonyan ül a volán mögött, aki régebbi évjáratú francia autókhoz szokott, azt bizonyára meglepi az ülés alacsony elhelyezése.

A Grandtour alapfelszerelésének része a légkondicionáló, az Intens felszerelési szinttől ráadásul automatikus és kétzónás. Kezelésével nincs gond, működésével viszont annál inkább. Az elmúlt hetek fagyos időjárása ugyanis leleplezte a Grandtour egy komoly hibáját. Hogy valami nincs rendjén, azt már a tesztelés első napján sejtettem, a Renault képviselői ugyanis felhívtak, hogy az autót csak egynapos késéssel tudják átadni, mivel kollégám, aki előttem tesztelte az autót arra panaszkodott, hogy a rendszer nem fűti ki az autót. Miután letesztelték a klímát, nem találtak mulasztást, s másnap átadták a járgányt. Mivel kint mínusz fokok voltak, az első dolog, amit megtettem, hogy bekapcsoltam a fűtést. Tapasztalatból tudom, hogy míg beérek a Renault márkakereskedésétől a szerkesztőségbe, az autónak ki kellene fűtenie az utasteret, a Grandtourban viszont nem igazán lett melegebb. Még azután sem, hogy a hőmérsékletet a maximális 25 fokra állítottam. Nem mondom, hogy kifejezetten dideregtem, de az autót egyszerűen nem lehetett rendesen kifűteni, az egyhetes teszt során egyszer sem vettem le magamról a kabátot, ami azt hiszem önmagáért beszél.

Miután visszavittem az autót, elmondtam a szervizben, hogy az autó szerintem nem fűt. Azt mondták, nem értik, mi baja lehet, de megnézik. Azt hittem, egyedi hibáról van szó, aztán néhány héttel később egy nemzetközi sajtótájékoztatón beszéltem egy cseh újságíróval, aki azt mondta, hogy az új Grandtournak, amit ő tesztelt Csehországban, hasonló problémái voltak. Úgy tűnik, a francia mérnökök valamit elszúrtak, de nagyon.

Ha ez gyártási hiba, s minden egyes modellnél előfordul, akkor csak nagyon nehezen megbocsátható mulasztásról van szó. Konkrétan ez a tesztautó nem nagyon való télre, ami kár, mert igazán tágas, s minden, ami a család egyhetes síeléséhez szükséges, kényelmesen elfér benne.

A motorház

Az utastérből most vonuljunk át a motorházba, a tesztelt változatban Energy dCi 130 erőforrás volt. A 320 Nm-es forgatónyomaték már 1750 fordulatnál elérhető, s körülbelül 2500 fordulatig ez az érték gyakorlatilag nem csökken. Ez a fordulatszám megfelel a 130 km/órás tempónak, bár az autó még ezen gyorsaság felett is spontánul reagál a gázpedál taposására. Összességében a motor nagyon jól reagál a gázpedál mozgására, alásorolásnál azonnal beindul, felugranak a fordulatok. Mindezt úgy, hogy az autóban csak hatfokozatos manuális váltó van, a duplakuplungos automata csupán a GT változatban elérhető. Az egyes sebességfokozatok sorolása egyébként nagyon pontos.

Megvannak a korlátai

Kellemesen meglepett a fogyasztás, hiszen míg kezdetben olyan hatliteres átlagot mutatott a fedélzeti számítógép, addig a hét végére, körülbelül 800 kilométer megtétele után a fogyasztás 5,6 literre csökkent – a gyári adatokat még így sem sikerült elérni.

Az autó egyébként kényelmes utazásra van beállítva, tehát a megszokott klasszikus tempóban haladva elégedettek lesznek vele. Az utastér jól hangszigetelt, tehát relatíve csend uralkodik benne. Ha felgyorsulnak, s kicsivel nagyobb elvárásaik lesznek annál, hogy elszállítson minket A-ból B-be, akkor gyorsan megtapasztalják teljesítményének felső határát. Egyszerűen ez a járgány nem száguldozásra való, aki pedig arra vágyik, az vegye meg a GT változatát.

Végezetül

A Grandtournak sikerült helyrehoznia a hatchback két legnagyobb hátrányát: a kevés helyet a hátsó üléseken és a szűkös csomagteret. A motor beállítása nagyon kellemes, a megszokott, nyugodt családi vezetéshez ideális kényelmet biztosít, s ha kell, akkor gyorsulásnál sem hagyja cserben az utasokat. Az autó összességében jó benyomást keltett, emlékeimben mégis a kellemetlen hideg maradt meg a leginkább. Minimum ez a tesztelt Grandtour nyári autó, télen hidegen hagy.