Valami nyomja a lelkünket

Ennek is tulajdonítható, hogy tavaly összesen 43 605 személy esetében rendelték el a pszichiátriai intézeti kezelést.

Lélekromboló alkohol

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának adatai szerint ez 1765-tel, négy százalékkal több, mint 2012-ben. A lelki zavarok nagy részét már évek óta a túlzott alkoholfogyasztás okozza. A központ szóvivője, Peter Bubla szerint az összes pszichiátriai intézetben kezelt személy negyede alkoholista, jelentős többségük férfi. Tízezer férfi közül harmincnégynek van komoly gondja az itallal, még ugyanennyiből „csak” kilenc nőnek. A legtöbben Kelet-Szlovákiában, a Kassai és az Eperjesi kerületben isznak, a trencséni a harmadik a sorrendben. Látszólag a pozsonyiban és a nagyszombatiban a legkevesebb az alkoholista, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt több a tehetős ember, ők gyakran az alkalmi ivászatnak hódolnak. Sok esetben ugyanolyan mértéktelenül, mint a homonnai vagy királyhelmeci alkoholista, de mivel a gazdagok jobb minőségű italt fogyasztanak, a pusztítás jelei később mutatkoznak meg rajtuk. Egyébként ahhoz, hogy sokan a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt pszichiátriára kerülnek, az is hozzájárul, hogy környezetük nem figyel rájuk. Régebben a munkanélküli alkoholistákat azonnal felelősségre vonták, kezelésre küldték, mára úgy megszoktuk a létezésüket, hogy senkinek sem tűnnek fel.

Félünk a jövőtől

A nők leggyakrabban skizofrénia, skizoid zavarok és kényszerképzetek miatt kerülnek pszichiátriai intézetbe – 2009 óta egyre többen. Bennük és a férfiakban közös, hogy a betegség előidézője általában a fokozott nyomás, a túlzott megterhelés, amelyet testük-lelkük egyszerűen nem bír elviselni. Az ivászatra, elmezavarra való hajlam ezeknél az embereknél általában adott, de a külső körülmények – a fokozott stressz, a bánat vagy az egymást követő kudarcok – nélkül esetleg soha nem bontakozna ki. Az élet mindig nehezebb, egyre több követelményt támaszt velünk szemben, s mind többen érzik úgy, hogy ezeknek nem bírnak megfelelni. Ezért nőtt radikálisan az utóbbi öt évben a depressziósok száma is. „Lehet, hogy nem is átlagon aluliak, csak átlagosak, de ma már ez sem elég, mert mindenhol azt sulykolják belénk, hogy átlagon felül, százhúsz százalékra kell teljesítenünk” – mondja Jozef Hašto pszichiáter. A trencséni kórház pszichiátriai osztályának főorvosaként bőven volt tapasztalata olyan fiatalokkal, akik a média és környezetük hatására túl nagy elvárásokat támasztottak maguk iránt, s miután ezeknek nem tudtak megfelelni, komoly lelki válságba kerültek. Sokan nem látnak kiutat nehéz élethelyzetükből, legyen a probléma munkanélküliség, adósság, párkapcsolati válság, és eluralkodik rajtuk a szorongás, a jövőtől való félelem. Persze tény az is, hogy ma sokkal többen fordulnak szakemberhez, mint tíz-húsz éve, és nincs olyan tanulmány, amelyre hivatkozva azt mondhatnánk, hogy valóban több a beteg. Lehet, hogy csak bátrabbak, és ma már ki merik mondani, ha úgy érzik, hogy felborult a lelki egyensúlyuk.”

Stressz az infarktus hátterében

Azt, hogy a legtöbb infarktust a rossz táplálkozással és kevés mozgással együtt járó krónikus stressz okozza, az orvosok eddig is tudták, csak épp azt nem értették, hogyan működik ez a mechanizmus. Mostanra a tudósok kiderítették, hogy az infarktust elsősorban az erekben leülepedő fehérvérsejtek okozzák, amelyek a stressz hatására termelődnek. A magyarázat rendkívül egyszerű: amikor az ember veszélyben érzi magát, a szervezet a noradrenalin hatására azonnal reagál, és nagy mennyiségű fehérvérsejtet kezd termelni, amely mint tudjuk, elősegíti a vér alvadását. Régen ugyanis a stressznek életvédő feladata volt: a szervezet akkor reagált így, amikor az emberek harcoltak vagy vadásztak. A magasabb adrenalinszint éberré, gyorssá tette őket, a fehérvérsejtek, azaz a leukociták fokozott termelésére pedig azért volt szükség, hogy a szerzett sebek hamarabb gyógyuljanak.

Alkalmanként a szervezet most is jól reagál a stresszre, a krónikus stresszel viszont nem tud mit kezdeni, mert nincsenek sebek, amelyeket gyógyítani kellene, nincs fertőzés, amellyel meg kell birkózni, hiányzik a győztes csata vagy a vad elejtése után a feszültséget levezető katarzis. A Science című tudományos magazinban közzétett tanulmány szerint szervezetünk egyszerűen nem állt át arra az életmódra, amikor folyton rohanni, teljesíteni kell: ma is úgy működik, mint több millió éve. Ezért a fehérvérsejtek magas száma nemcsak következménye a gyulladásnak, hanem oka is lehet. A kutatók szerint a jövőben a fehérvérsejtek mennyiségét vizsgáló teszt alapján is meg lehet majd állapítani, mennyire veszélyeztet a stressz egy-egy beteget. Ha sikerülne olyan gyógyszert kifejleszteni, amely képes lesz fékezni a noradrenalin leukocitaképző hatását, vele az infarktus kockázatát is csökkenteni tudnák.

–––––––––––––––––––-

Keret

Mire szedjük a legtöbb gyógyszert?

A gyógyszerfogyasztási statisztikák azt igazolják, hogy az embereknek leginkább a nyugalom és a biztonság hiányzik. A leggyakrabban előírt szerek között a szív- és érrendszeri betegségekre, a magas vérnyomásra javallottak a listavezetők, Utánuk a pszichiátriai megbetegedések esetén előírt nyugtatók és antidepresszánsok következnek. A kardiovaszkuláris betegségek évtizedek óta vezetnek, a pszichiátriaiak előretörése viszont csak az utóbbi öt évben tapasztalható. Tavaly összesen 84 millió csomag orvosságot váltottunk ki vagy vásároltunk a patikákban, közülük 30 millió a szív- és érrendszeri, 14 millió a lelki betegségek gyógyítására szolgált. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja szerint nem kehet egyértelműen megmondani, hogy a gyógyszerfogyasztásunk magas vagy átlagos-e, inkább azon kellene elgondolkozni, hogy hatékony-e. Vagyis hogy valóban csak akkor veszünk-e be gyógyszert, ha szükséges, és azt szedjük-e, ami a legjobb számunkra. Az orvosok főleg azt tartják a legnagyobb gondnak, hogy alig történik valami a magas vérnyomás megelőzéséért. A lakosság harmada küzd ezzel a megbetegedéssel, még sincs prevenciós program, amely az életmód megváltoztatásában segítené a betegeket. „Külföldön ezt már kitalálták: aki lefogy, sportol, az kevesebbet fizet a gyógyszereiért, és a biztosítók az orvosokat is érdekeltté tették a betegek ösztönzésében, ellenőrzésében” – mondja a központ szóvivője.

Depressziós fiatalok

• A pszichiátriai rendelőkben tavaly több mint 450 ezer beteget vizsgáltak meg, 190 ezerrel többet, mint 2003-ban.
• A páciensek 16,3 százalékánál először diagnosztizálták a megbetegedést.
• A legnagyobb növekedést a 15–19 évesek körében tapasztalható – őket leggyakrabban félelmek, aggályok, fóbiák gyötrik, de sok a depressziós és a szorongással küzdő fiatal is.