<p>Szabó Magda kitűnő írótehetsége könyvei olvasása során kiderül, de állatbarát voltát ebből a kis kötetből tudhatjuk meg igazán. Évuka, a csíkos kiscica szomszédba írt levelei megmutatják, milyen élete van egy macskának íróéknál (Szabó Magda és Szobotka Tibor lakásában). Ez az élet ugyanis nem mindig fenékig tejfel, hiszen „ha néha bemegyek a szekrénybe, hogy ellenőrizzem, nincs-e moly vagy valami, és átcsoportosítom az ingeket, ágyneműt, törölközőket, szorgalmam jutalma nulla, kidobnak a szekrényből, és csúnya szavakkal illetnek”.</p>
Ezért is szeret Évuka a Gazdáék meg a szomszédék erkélye közötti pallón átjárni Nénihez és Bácsihoz, ahol mindig várja egy kis hús meg virág. „Rendszeresen megkapom a vízipálmát, nagyon szépen köszönöm, semmitől se lehet olyan szívbéli jól összehányni a friss parkettet, mint a torkomon akadt szálaktól. Csak a Néniék értik meg egy gömbszerű kiscica lelkivilágát.” Évuka elmeséli Gazdáék hétköznapjait, hogy folyton sietnek valahová, holmi fogadásokra, könyvbemutatókra, színházba, moziba, amit ő nagyon nem szeret, mert ilyenkor magára hagyják. Macskaszemmel nézve ennél már csak az rosszabb, amikor Gazdáékhoz jönnek vendégek, hangosak, és sokáig ott maradnak, neki meg el kell bújnia, mert a hangos beszédtől nagyon megijed. Átmenekül a szomszédba, de már az is előfordult, hogy nagy sietségében leesett a harmadik emeleti pallóról a földszintre. A lelki megrázkódtatáson túl, szerencsére, más baja nem esett. A Gazdát minden gond ellenére nagyon szereti, még a levetett ruháit is: „van egy fehér velúrbársony köpenye, azt lehúztam a vállfáról, csináltam belőle kis fészket, abban aludtam, hogy mutassam, mennyire szeretem őt. Ordított, mint az operaénekes nénik. Nincs benne megértés…”. És sorjáznak a jópofa történetek Évukáról meg a többiekről: Konstantinról, Marcipánról, Gigusról, a kötet elején és végén pedig a fotók az írónőről és az őt körülvevő kutyákról, macskákról. Szabó Magda végrendeletében örökösét, Tasi Gézát bízta meg azzal, hogy „holtukig tartsa Őket, ahogy az árváknak pótolni kell az elveszett anyát”. A sokszor rajzokkal kísért macskaleveleket is Tasi rendezte kötetbe és adta ki az írónő halála után, címéül Bronto kutyus sírversének egyik sorát választotta. A hangulatos, jópofa könyvecske könnyű, nyári olvasmány, és egészen új oldaláról ismerhetjük meg belőle Szabó Magdát. Korhatár nélkül olvasható.
Jövő héten Szabó Magda Hullámok kergetése című könyvét mutatjuk be
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.