Megépül az R7-es gyorsforgalmi út?

Aki például Dénesden, Csöllén vagy Gútoron él, és onnan jár be fővárosi munkahelyére, annak pokol az élete. Már maga a mellékutakról a főútra való kijutás is felér egy kaszkadőrmutatvánnyal. Reggel Pozsony irányában, délután visszafelé nem lehet haladni. Nem ritka látvány, hogy a gépkocsik mellett vígan suhan el egy-egy kerékpár…

Az eddigi szlovák kormányok éveken keresztül csak ígérgették, hogy megoldják a déli vonal gyötrelmes helyzetét. Ha az ember belelapozgat a régi hírekbe, mást sem lát, mint homályos utalgatásokat, ígérgetést. Majd ekkor meg ekkor hozzáfogunk. Majd egyszer. Talán.

Úgy látszik, a legújabb ígéret már konkrét alakot kezd ölteni. Január 21-i ülésén a kormány jóváhagyta a D4-es autópálya pozsonyi körgyűrűjének és az R7-es gyorsforgalmi út Pozsony-Főrév és Egyházgelle közti szakaszának magántőke bevonásával, ún. PPP projekt keretében történő megépítését. Az R7-es gyorsforgalmi út léte megkönnyíti majd a Dél-Szlovákiában lakók életét – nyilatkozta a kormányfő, a szakminiszter és minden érintett. Ján Počiatek, a közlekedési tárca vezetője a pozsonyi körgyűrű és az R7-es építése kapcsán találkozott az érintett települések polgármestereivel, és közölte velük, hogy már jogerősek a területrendezési határozatok. Hozzáfűzte: „A konkrét, alapos és részletes megvalósíthatósági tanulmányt is kidolgoztuk, amely egyértelműen igazolta, hogy a megvalósítás legjobb formája a PPP projekt.” Azt is bejelentette, hogy a projekt jóváhagyása után a kormány haladéktalanul meghirdeti a pályázatot. Az építés 2016-ban kezdődik, s a dunaszerdahelyieknek már „csak” 1800-at kell aludniuk az út elkészültéig.

Ellenzék: állítsák le!

Nem is élnénk Szlovákiában, ha osztatlan volna az öröm, hogy végre valamilyen probléma megoldást nyerhet. Az ellenzéki pártoknak, különösképpen a Radoslav Procházka vezette Hálónak és a Kereszténydemokrata Mozgalomnak nem tetszik az ún. PPP-projekt általi megoldás. Azt követelik, hogy a kormány azonnal állítsa le a folyamatot, és dolgozza át a terveket. Vagyis folytatódjon tovább a végtelen történet. A kereszténydemokraták szerint az R7-esnek és a D4-esnek az építésével meg kellene várni az európai uniós, ún. Juncker-féle tervet. Amely, tudjuk, egyelőre csak terv. Sem a célja, sem a rá előirányzott összeg nem ismert. A KDM ugyanakkor elfelejti – vagy elhallgatja –, hogy európai uniós alapokból és forrásokból Pozsony megye nem építhet semmilyen utat, mert az Európai Unió egyik leggazdagabb régiója, s így nem részesülhet támogatásban. A KDM nem titkolja, mi miatt aggódik. Szerinte a Fico-kormány „megaüzletéről” van szó, és a baráti körbe tartozó céget-cégeket akarják helyzetbe hozni.

Richard Sulík európai parlamenti képviselő még élesebben fogalmaz. Szerinte hatalmas csalás folyik, amely adósságba taszítja a jövő nemzedékeket. „A kormány olyan tervet hagyott jóvá, amely a következő 30 évben 130-150 millió euróba kerül évente, vagyis összesen mintegy 4-4,5 milliárd euróba. Ez rettenetes összeg, az állami költségvetésnek mintegy egyharmada. Meggyőződésem, hogy mérhetetlen pazarlásról van szó, és az egész befektetést sokkal olcsóbban is meg lehetett volna csinálni.”

Hasonló húrokat penget Radoslav Procházka is, aki „számszerűsíti” aggályait. Szerinte a hasonló építkezések egy kilométere Dániában 6 millió, Németországban 8 millió, Csehországban 11 millió, Magyarországon 13 millió euróba kerül, Szlovákia pedig kilométerenként 26 millió euróért akarja megépíttetni az R7-est és D4-est. Szó se róla, elég hajmeresztő ez az összehasonlítás. Csak ott sántít, hogy az utóbbi nyolc év során más megoldás lehetősége fel sem merült, mint az említett PPP-projekt, éppen Pozsony megye pályázati hátránya miatt. Ráadásul ha sikerülne is uniós forrásokat szerezni, a kivitelezés legkorábban 2023-ban kezdődhetne, ami viccnek is rossz.

Elég volt a tervekből, út kell!

Ožvald Erzsébet, Pozsonypüspöki polgármestere elmondta: köszönettel tartoznak a közlekedési miniszternek, a Nemzeti Autópálya-társaságnak (NDS) és a főváros vezetőségének azért, hogy a területrendezési határozatok már jogerőre emelkedtek, vagyis az R7-es út ügye végre elmozdult a holtpontról. Hozzátette: most meg kell találniuk a kivitelezőt. A pozsonypüspöki polgármesternek nem tetszik, hogy a kormány döntése után egyes parlamenti képviselők a PPP-projekt hátrányaival riogatnak, holott az eltelt 8 év során sosem esett szó másféle finanszírozási módról. „Nekünk útra van szükségünk!” – nyilatkozta Ožvald Erzsébet.

Pavol Frešo megyeelnök szerint a Pozsony környéki elviselhetetlenül nagy forgalom negatívan befolyásolja az ott élők és a térségben vállalkozók életét, és sok turistát elriaszt Pozsony megye felkeresésétől. „Ha ezt a problémát nem orvosolnák, belátható időn belül a főváros és környéke egész közlekedési rendszere összeomolhatna, s annak katasztrofális következményei lennének” – nyilatkozta Frešo. Hozzáfűzte: Pozsony nullás körgyűrűjének és a Csallóközből kivezető gyorsforgalmi útnak a megépítése az egyetlen módja annak, hogy a következő öt évben elkerüljék a torlódásokat. Pozsony megye tárgyalásokba kezdett az érintett önkormányzatokkal és hivatalokkal az engedélyek kiadását gátló adminisztratív akadályok elhárítása végett.

Azt is mondta, hogy a PPP-projekttel kapcsolatos lépések áttekinthetőek lesznek. Ha pedig az esetleges túlárazás vagy egyéni érdekek érvényesülése miatt gyanúja támad, akkor elsőként lép fel az efféle mesterkedések ellen. Majd megjegyezte: reméli, hogy senki sem akar politikai tőkét kovácsolni a fontos útszakaszok megépítéséből.

Akár kisajátításokkal is

A D4-es és az R7-es építése tehát jövőre kezdődik, addig azonban az államnak közös nevezőre kell jutnia az útszakasz által érintett földterületek tulajdonosaival, hogy a lehető legkedvezőbb úton tudják mindezt lebonyolítani. Počiatek elmondása szerint elérkezett az idő, hogy a földtulajdonosokkal tárgyaljanak. Hozzátette: ha azok nem lesznek hajlandóak eladni az illető területeket az államnak, akár kisajátításra is sor kerülhet. A kabinet döntése szerint a közlekedési minisztériumnak január 31-éig ki kell írnia a D4-es Horvátjárfalu és Récse, valamint az R7-es Pozsony-Főrév és Egyházgelle közötti, összesen 59 kilométer hosszú szakaszának megtervezésével, finanszírozásával, megépítésével, üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos közbeszerzést.

Fény az alagút végén

Úgy tűnik tehát, hogy végre fény dereng a „csallóközi alagút” végén. Vajha más elhanyagolt régiókról is elmondhatnánk ugyanezt! Mert vajon melyik befektető tülekedne például Gömörbe, Nógrádba, az Ipoly vagy az Alsó-Garam mentére, ahol a közlekedési feltételek a 19. századiaknak felelnek meg? Mikor érkezik számottevő ipar, mondjuk, Rimaszombatba, Rozsnyóra vagy Nagyrőcére? Ezekben a járásokban a legnagyobb a munkanélküliségi arány az országban. Nem véletlenül. Élünk a gyanúval, hogy ha nem élne a Felső-Csallóközben a fővárosból kiözönlött jómódú emberek tömege (akik annak idején, amikor villáikat felépítették, nem ilyen viszonyokra számítottak), és ha nem dugulna el naponta maga a főváros és környéke is, a Fico-kormány sem igyekezne megoldani a helyzetet. Pozsony közlekedése már így is az összeomlás szélére került.

Reménykedjünk tehát, hogy most már valóban „csak” öt évet kell várni a megoldásra. Mert egy dolog a terv, más a megvalósulás. Csak érdekességként említsük meg, hogy például Magyarországon a Szolnok felé vezető autópálya első 30 km-es szakaszát tavaly kezdték építeni. Az Abony és Fegyvernek közti részt nem öt-hat év múlva adják át a forgalomnak, hanem jövő ősszel. Azaz körülbelül két év alatt készül el.

Mi a PPP?

A public-private partnership angol kifejezés, a köz- és magánszféra – esetünkben magántőke – együttműködését jelenti. A közszolgáltatások biztosításának olyan formája, amelyben a közfeladat ellátásához szükséges létesítmények, intézmények, eszközök tervezésébe, létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe az állam bevonja a magánszektort.

A klasszikus magánfinanszírozású PPP-rendszerben mindezt egyetlen cég vagy csoport végzi el. A közszereplő vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át.