Lilaakácok

A glicíniák közé tartozó, pillangós virágú, Kínából származó növényt tavasszal elborítják a lila vagy ibolyaszínű leomló virágfürtök.
A lilaakác (Wisteria) csavarodva kúszó cserje, páratlanul szárnyalt levelekkel. Kékeslila (esetleg fehér) csüngő virágfürtjei áprilisban, májusban nyílnak, néha nyáron is hoz virágot. Némelyik fajtának 30, sőt 60 cm hosszú illatos virágfürtjei is lehetnek, amelyekből este édeskés, fűszeres illat árad.
A növény védett, napfényes helyet, humuszban gazdag talajt kíván. Ne ültessük túl közelre a házfalhoz, mivel ereszre, csatornára, cserepekre is felkúszik – tartsuk kordában. A 10 m-es magasságot is elérheti, idős korára megfásodik a szára, csavarodva kapaszkodik.
Ne féljünk metszéssel ritkítani és alakítani. A hosszúra nyúlt fiatal hajtásokat nyáron metsszük vissza, de ne sértsük meg a rövid, virágkezdeményeket hordozó, fás részeket. Tavasszal bujtással szaporítsuk. Legjobb, ha a számára kifeszített huzalokon, tartószerkezeten tudjuk vezetni. A támaszték olyan masszív legyen, hogy elbírja a növény súlyát. Pergolára felvezetve is csodálatosan mutat.
A kúszónövények a legváltozatosabb módokat fejlesztették ki arra, hogyan kerüljenek egyre feljebb. A csavarodva kapaszkodók hajtásaikkal a támasztékra csavarodnak. Általában spirális alakú hajtásaik vannak. Vagy jobbra, vagy balra csavarodnak, fajtától függően.
A lilaakác szürkészöld, bársonyos hüvelytermése sokáig a növényen marad. Őszi virágkompozíciókban, szárazkötészetben is felhasználhatjuk.
Fucsek Margit

Mi fán terem a cékla?
A vörösrépaként is ismert növény más földrészeken, így Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában is közkedvelt. Egyik legegészségesebb zöldségfélénk.
Gazdag ásványi sókban, vitaminokban, elősegíti a vérképzést. Antioxidáns hatású. Főleg konzervként hasznosítják, de a friss növényből salátát, savanyúságot, ivólevet is készítenek. Festékanyagot ugyancsak kivonnak belőle. Termeszthetjük főnövényként vagy másodveteményként. A libatopfélék családjába tartozik, rokon a cukorrépával és a takarmányrépával. Kétéves növény, az első évben répatestet, a másodikban magszárat és virágot fejleszt.
Közepes tápanyagigényű, a félárnyékos hellyel is beéri. Szabad földbe áprilistól vethető. Sortávolsága legalább 25 cm legyen. Ha sűrűn vetettük, kénytelenek leszünk ritkítani, hogy elegendő helye legyen a növekedéshez. A kiritkított, apró termést már nyáron elfogyaszthatjuk.
A megfelelő fejlődéshez állandó nedvességet igényel. Később is vethető, téli használatra, tárolásra. Októberben óvatosan csavarjuk le róla a leveleket, de vigyázzunk, hogy a gyökere ne sérüljön meg. Homokban, pincében vagy prizmában tároljuk.
Jó szomszédjai a bokorbab, uborka, karalábé. Ismert betegsége a cerkospórás levélfoltosság. Ilyenkor a külső, idősebb levelek fertőződnek, és csökkenhet a hozam. Fiziológiás betegsége a bórhiány, melynek következtében a középső szívlevelek sárgulnak, megbarnulnak és elszáradnak, a gumó belsejében üregek keletkeznek, húsa megfásul, -feketedik. Az ilyen talajra bórtartalmú trágyát kell adagolni. Lisztharmat és réparozsda is megtámadhatja.