Tervezés a bizonytalan időkben

Ami eddig volt, azt már ismerjük, és ki-ki a saját szemszögéből, személyes tapasztalatai, nézőpontja szerint értékelheti a helyzetet. Bárhogy is alakult a 30 év története és annak harmincadik éve, egy dolog jelenleg a 2021. év elején bizonyosan állítható, hogy a vállalkozások és a lakosság köreiben fokozott a pesszimizmus, néha a kilátástalanság érzése, múlja felül a reményét. Hisz az egész földkerekségen folytatódnak a vírusfertőzések rekordjai, január elejétől még szigorúbbak lettek a kijárási tilalmak, a mozgáskorlátozások.

Mindezt figyelembe véve, viszont nincs más kiút, mint – vigyázva egészségünkre – felmérni jelenlegi helyzetünket, az adott lehetőségeket, és újraindítani, ha kell átalakítani vállalkozásaink gazdasági stratégiáját és tenni a dolgunkat. Tehát félre a pesszimizmussal, igyekezzünk optimistán gondolkodni, cselekedni, hiszen életünkben számtalanszor tapasztalhattuk, hogy a célszerűen és jól elvégzett munka jó érzéssel tölt el, bizakodásra ad okot, még akkor is, ha az adott időben még nem láthatjuk az elvégzett munkánk eredményét. Ezzel együtt azonban a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén vállalkozók számára elengedhetetlen odafigyelni a makrogazdasági folyamatokra, a piaci helyzetre, de elsősorban követni az EU agrártámogatási rendszerének fejleményeit. Ismert tény, hogy elsősorban a világ népességének élelmiszer-ellátása érdekében a mezőgazdasági termelés és élelmiszeripar a második világháború óta mindmáig nagymértékben irányított, elsősorban különféle pénzügyi beavatkozássokkal, támogatásokkal, emellett egyre szigorodó ellenőrzési rendszerekkel is. A mezőgazdasági termelőknek az időjárás kiszámíthatatlan viszontagságai mellett számolniuk kell a külső intervenciókkal (beavatkozásokkal), lehetnek azok akár pozitívan ható pénzbeli támogatások, vagy pedig, néha komolyabb pénzbeli kiadásokat igénylő szabályozások. Ezek egyensúlyban tartása alapos tudományos és szakmai felkészültséget követel, és nagy felelősséggel terheli a támogatási rendszerek, ill. élelmiszer-minőségi és környezetkímélői gazdasági követelmények kidolgozóit, ill. szervezeteit. A szabályozási rendszerek ismerete mellett viszont ott van a vállalkozások szakmai felkészültségének az igénye, a piachoz való alkalmazkodóképessége, rugalmassága, ami a vállalkozás szempontjából nagy súllyal befolyásolhatja a gazdálkodás eredményességét a gazdasági intervenció rendszerein belül. Ez a két tényező együtt határozza meg fejlődőképességünk, sikereink, vagy kudarcaink mértékét.

De vajon mire számíthatunk, hogyan tervezzünk ebben a bizonytalan időben, amikor még nem ismerjük az EU-s Megújulási Terv néven ismert jelentős pénzbeli értékű, Szlovákia számára is jóváhagyott csomagja elosztásának végérvényű részleteit? Jóllehet a szlovák kormány fő vonalaiban már ismertette ennek a pénz csomagnak a prioritásait, viszont az agrártárcán belüli ágazatokra csak négy, általánosan megfogalmazott prioritás van feltüntetve, a részletek megnevezésének hiányával.

A hozzáférhető dokumentumok, tájékoztatások szerint a pénzügyminisztérium 2020. december 22-én küldte el az Európai Bizottságnak Szlovákia Megújulási Tervét, amely a Szlovákiának 5,4 milliárd euró értékű utólagos beruházásokra szánt közpénz lehetséges felhasználásának prioritásait is felsorolja. Nevezetesen ez az oktatás, a tudományos kutatások, a zöld gazdaság, az egészségügy, a közigazgatás és a digitalizáció. A pénzügyminisztérium tételesen is ismertette a prioritások szerinti pénzelosztás tervezetét, amelyben a legnagyobb rész, 35% a „Zöld Szlovákia”, utána pedig 26,85% a „mindenki számára egészséges életet” prioritásokat illeti. A mezőgazdaság ágazatát közvetve a prioritások többsége érintheti, ám ez év januárjában a részletek még ismeretlenek. A prioritások szétírásának tervezetéből látható, hogy a legnagyobb hangsúlyt, pénzben is kifejezve a környezetvédelmi témák kapták, amelyek a mezőgazdasági termelők számára is új kihívásokat, környezetvédelmi szigorításokat, több adminisztrációs kötelezettséget, akár nem várt pénzbeli és gazdasági csökkenéseket is eredményezhetnek (vegyi növényvédelem lényeges korlátozása, műtrágyázás további visszaszorítása stb.). Ezek ellen természetesen nekünk, mezőgazdászoknak nem lehet kifogásunk, sőt kötelességünknek kell tartani környezetünk védelmét. Mindannyiunknak fel kell tennünk a kérdést, hogy környezetkímélően gazdálkodunk-e. Betartjuk-e a vízfelületek szélétől a legkevesebb 10 méter távolságot a vegyszeres növényvédelemnél, vagy műtrágyaszórásnál, de nemcsak papíron, hanem a valóságban is. Nem szennyezzük-e ivóvizeinket a helytelen szervestrágya-, vagy műtrágya-raktározással stb.

Ami miatt viszont a következő költségvetési terv, ill. annak némely szabályzati javaslatai miatt aggódnunk, lehet, az a lakosság élelmiszer-ellátása és a környezetvédelmi szabályrendszer egyensúlya kibillenésének veszélye. A történelem már többször is bizonyította, hogy akár kisebb mértékű élelmiszerhiány is okozhat komolyabb szociális, ill. kiszámíthatatlan kimenetelű társadalmi feszültségeket. Több, az Európai Parlamentbe bejutott, főleg zöldpárti politikustól hallani, vagy olvasni jelentős túlkapásokról, tudománytalan és gyér szakismeretekről tanúskodó kijelentéseket, amelyek ráadásul még kompromisszumot nem tűrő, szinte diktatórikus kicsengésű formában, demagóg módon fogalmazódnak meg. Ezek elsősorban az EU Közös Agrárpolitika (KAP) terve kidolgozásának kapcsolatában jelentkeznek. A KAP javaslata már nyilvános, ami a jelenlegi formájában ezúttal a 2023–2027 ötéves rövidített időszakra szól. Tudniillik részben a brexit, de nagyobb mértékben a koronavírus okozta helyzet miatt a 2021-es és a 2022-es évben lesz egy átmeneti időszak, amelyben a KAP eddigi (2014–2020) tervezési időszak szabályai maradnak érvényben. Ennek ismeretében kiszámíthatóbb alapot ad az előttünk álló következő két év a vállalati tervezéséhez.

A területalapú támogatások 2020-as évi fizetéseinél a gazdák megtapasztalhatták a hektáronkénti kb. 20%-os csökkenést, amivel viszont előre számíthattak azok, akik tudták, hogy a 2014-től 2019-ig, azaz hat évig volt Szlovákiában érvényben a támogatási rendszer második pillérjéből az elsőbe csoportosítása olyan pénzösszeggel, ami kb.21%-kal megemeli a hektáronkénti területalapú támogatást. Ez a lehetőség max. 25% értékig, hat éven át adott volt az EU-s szabályok szerint, amit az egyes tagországok eltérő mértékben alkalmaztak. A hat év leteltével, 2020-ban erre már nem volt lehetőség, ami azt jelenti, hogy a következő két évben ne számítsunk a területalapú támogatások mértékének lényeges változására. Természetesen ezzel együtt maradnak a támogatásokkal összefüggő követelmények is, nagyjában abban a formában, ahogy már megismerhettük azokat. Ezen a téren azonban az ellenőrzéseknél várhatók némi szigorítások már a közeljövőben is. Számítani lehet a már eddig is alkalmazott kiemelt speciális ágazatok ún. lekötött támogatására. Ami magát a rendszert illeti, a további két évben a jelenlegi formájában megmarad. Ilyenek elsősorban a speciális növények, mint a zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlészetek stb., továbbá az állattenyésztés ágazatában a már ismert szabályozások szerint, persze azzal együtt, hogy az egységre magadott pénzösszegek némileg változhatnak.

Jóllehet ez év januárjában még csak homályosak az elkövetkező két, vagy hét év támogatási feltételei, azonban az előző egy-két évhez mérten remélhetően nagyobb pénzbeli csomag kihelyezése várható, ha másként nem, akkor legalább a Szlovákia Megújulási Terve kereteiben található öt és fél milliónyi eurós csomagból, amelyet 2023 év végéig használhat fel Szlovákia. Reméljük, a pénz felhasználásának ágazatokra, részletekre való szétírásáért felelős személyek, intézmények rendelkeznek kellő ismeretekkel, tudományos, szakmai alapokra épülő elemzésekkel, hatástanulmányokkal és nem utolsósorban kellő bölcsességgel ahhoz, hogy ezek a pénzek, főleg a beruházásokra fordított támogatások, meghozzák az elvárt gazdasági fejlődéseket. Nem szabadna megismétlődnie a korábbi gyakorlatnak, elherdált közpénzeknek, korrupciós ügyeknek, értelmetlen beruházásoknak, amik nem hozták meg a fejlődés eredményét. Ezeket bizonyítja például, hogy számtalan felújított állattenyésztési telep áll a mai napig üresen, jobb esetben részben fel van használva, de nem a küldetésének megfelelően. De találni több hasonló példát is. Ezeket nem feltétlenül a beruházók, hanem inkább a támogatási szabályok kidolgozóinak a rovására lehet felróni.

Jelenleg még nem ismertek sem a z EU-s szabályzati javaslatokra épülő Szlovákia Megújulási Terve, sem pedig az EU KAP stratégiai tervére épülő, Szlovákia fejlődését érintő stratégiai tervnek a részletei. Az eredeti, EU részéről megadott elvárások és a jelenlegi szlovák politikai garnitúra ígéretei alapján ezeknek a dokumentumoknak már a múlt év végéig nyilvánosnak kellett volna lenniük. Ennél nem is a késlekedés a fő probléma. Az aggodalmakat leginkább az okozza, hogy a tárca vezetői főleg a hosszú távú stratégiai tervezések kidolgozásához nem kérik ki a vállalkozások véleményét, azaz nem vonják be a szakmai képviseleti szervezeteket a tervezés részleteinek kidolgozásába. Teszik ezt az EU szabályzataiba is beépített javaslatok ellenében. Az aggályok még inkább megalapozottabbak, ha figyelembe vesszük, hogy a következő tervezési időszakra kidolgozott KAP javaslatai lényegesen nagyobb teret ad az ún. szubszidiaritás alapelvének, azaz, hogy a tagországok fokozottabb mértékben a saját környezetükre, gazdasági helyzetükre szabottan dolgozhassák ki országuk stratégiai tervét. Felmerül a kérdés, vajon szakmailag eléggé felkészült erre a szaktárcánk? Reméljük, a következő egy-két hónapon belül lényegesen tájékozottabbak lehetünk ahhoz, hogy a vállalkozások hosszabb távokra is tervezhessenek.

Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa