Jut pénz a mezőgazdaságra is?

Némelyest csillapodtak a kedélyek miután az agrárvállalkozók képviseleti szervei, de részben a parlament illetékes bizottsága részéről is történt bírálatok hatására, az agrártárca vezetése a redisztribúció intézménye szerinti 150 eurós hektáronkénti területalapú támogatást 50 euró összegre, azaz az eredeti javaslat egy harmadára csökkentette. Ezt 28 hektár mezőgazdasági területig megkaphatja minden földművelő, tekintet nélkül a megművelt területe nagyságára. Ez a kis epizód is mutatja agrártárcánk tervezésének improvizatív jellegét, ill. a tervezés alaplépésének, az eddigi helyzet alapos, mindenre kiterjedő, számokkal is alátámasztott elemzésének a hiányát. Ugyanis a stratégiai tervezéseknél, pláne országos szinten, a részletszámok meghatározásánál bizony nagyon nem mindegy a kétharmad ide vagy oda jellegű határozatlanság alapján dönteni.

Jelenleg mint EU-s tagállamnak talán a legidőszerűbb feladata az EU Helyreállítási Alappal foglalkozni. Ebben egy 750 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszközről van szó, amely célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához. A Covid-19 utáni Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb lesz, és felkészültebben nézhet szembe a jelen és a jövő kihívásaival. Az Európai Bizottság ehhez egy nagyon általánosan megfogalmazott dokumentumot, mintegy útmutatót dolgozott ki. Ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési (rugalmasan ellenálló) Eszközből támogatáshoz jussanak, az uniós országoknak terveikben ki kell dolgozniuk egy koherens projekt-, reform- és beruházási csomagot, amely hat szakpolitikai területet ölel fel. Konkrétan ez a zöld átállás, digitális transzformáció, intelligens és inkluzív növekedés és munkahelyteremtés, társadalmi és területi kohézió (felzárkózás), egészség és reziliencia, a következő generációra – többek között az oktatásra - vonatkozó szakpolitikák. Ebből nyilvánvaló, hogy a részletek kidolgozása a tagállamok hatáskörébe tartozik, ezért várhatóan lényeges eltérések lesznek majd, pl. az agrárágazatoknak juttatott támogatások között is.

A Helyreállítási Alap kidolgozásának befejezését és átadását az EU ez év április végéig várja el. Hogy jelenleg milyen állapotban van Szlovákia ez irányú, az agrártárcát érintő helyzete, azt jól tükrözte a március 10-én este a TA3 televízió egyenes adásban közvetített csaknem másfél órás vitaműsora. A vitaműsorban a mezőgazdasági miniszter mellett három országgyűlési képviselő mint szakpolitikus és a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke vett részt. A vitaműsort, amelyet az SPPK a saját honlapján rögzített és amennyiben ezen írás közzétételekor még megtekinthető, érdemes megnézni. Témái közelről érintették a Helyreállítási Tervet, tükrözték annak akkori helyzetét. A vita fő témaköreként megjelölt, az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) vezérigazgatója kinevezésének késése mellett érintve voltak komolyabb, agrárstratégiai témák is. Amellett, hogy vitapartnerek összességében a mezőgazdaság és élelmiszer-ágazat berkeiben való tájékozottságról adtak bizonyságot, a másfél órányi vitaműsoridőből több mint egyórányi a múltról, az elkövetett hibákról – jóllehet megalapozottan –, a bűnökre mutogatásról szólt. A maradék húszpercnyi időben, noha hasznos, szakmailag megalapozott javaslatok hangzottak el, némely esetben konkrétak is, de ezek még mindig csak javaslatok voltak. A szakavatott nézőben újfent a bizonytalanság érzetét keltette az, hogy a Helyreállítási Terv mezőgazdaságot, élelmiszeripart, erdészeti ágazatot, ezzel együtt a vidékfejlesztés kérdéseit illető támogatási összegek még teljesen homályosak. Sőt, végén a miniszter úrral is megerősítetten elhangzott, hogy 2021. március 10-éhez a Helyreállítási Alapból az agrártárcát illető rész egy nagy nulla. A 2 400 000 000 eurós összeg így fokozatosan 400 millióra, majd nullára silányult. A miniszter úr hozzátette, hogy ez még nem a végső helyzet, hogy továbbra is azért fog küzdeni, hogy a pénzügyi elosztás ne maradjon ebben az állapotban.

Megnyugtatásként meg kell említeni, hogy Szlovákia agrárágazatának jelenleg még van elég felkészült szakembere, tudósa, működnek az ágazat kutatóintézetei, egyetemei. Ha beletekintünk néhány kutatóintézet, vagy a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem legújabb tanulmányaiba, a szlovák mezőgazdaságot, élelmiszeripart, erdészetet, ill. a vidékfejlesztést érintő tanulmányokra fel lehet építeni egy megfelelő stratégiai tervet. A nagy kérdés csak az, hogy a tervezett megoldások alá lesznek-e majd támasztva megfelelő és hatékonyan felhasználható pénzcsomagokkal?

Varjú János, a Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa