<p>Az egypárti kormányok egyik jellemzője, hogy maguk döntik el, ki ellenőrizheti őket – nem tehetnek róla, egyszerűen ilyen a természetük. És persze olyan ellenőrző szerveket választanak vagy kreálnak, amelyeket viszont maga a kormány ellenőriz. Ez a kontrolált ellenőrzés. </p>
Valahol Fehéroroszországban
Robert Kaliňák ezt az alapelvet nagy leleménnyel és ötletességgel vitte tökélyre a belügyminisztériumnál. Eldöntötte, ki nem ellenőrizheti a rendőrök munkáját, és előadta azt a számot, hogy neki ebbe nem is volt beleszólása.
Szeptemberben a rendőrség olyan határozottan lépett fel a medvei befogadótáborban, hogy aztán jobbnak látta nagyon gyorsan eltüntetni onnan a menekülteket és isten hírével Németországba küldeni őket. Az intézkedés sértettjei így is panaszt tettek az Emberi Jogi Liga szlovákiai irodájánál, amely az ENSZ menekültügyi főbiztosságának is társszerve. A liga munkatársai kivizsgálták a panaszt, még Németországba is kiutaztak a menekültek után, jelentésük alapján pedig Jana Dubovcová ombudsman megállapította, hogy a rendőrség nem az előírásoknak megfelelően járt el és megsértette a menekültek emberi jogait. Ezek után a rendőrség idegenrendészeti osztálya annak rendje és módja szerint bejelentette, hogy az Emberi Jogi Liga többé nem ellenőrizheti a szlovákiai befogadótáborokat. Magyarázattal nem az idegenrendészet főnöke, Ľudovít Bíró, hanem a belügyminisztérium szolgált. Az indok, hogy az Emberi Jogi Liga „többször visszaélt” ellenőrzési jogával, és „nem konstruktív” kritikával illette a rendőrséget. Az újságírók kérésére, hogy hozzák nyilvánosságra, milyen „konkrét esetekről” van szó, sem a belügyminisztérium, sem az idegenrendészet nem válaszolt. Kaliňák később azt hangoztatta, hogy a liga nyilatkozatai „kontraproduktívak” voltak, és a „civil szervezeteknek is segíteniük kell a rendőrségnek, hogy egyszerűbben végezhesse a munkáját, és érteniük kell a rendőrség működését és feladatait”.
Természetesen félrevezető mondatról van szó. A civil szervezetek egyetlen módon segíthetik a kormányt és a minisztériumokat, mégpedig úgy, hogy ellenőrzik őket, betartják-e a törvényeket, az alkotmányt, és a köz érdekében járnak-e el. Ha ez nem egyszerűsíti az állami szervezet munkáját, az nem a civil szervezetek problémája. Az Emberi Jogi Liga sem azért jött létre, hogy nagy megértéssel szemlélje a rendőrség munkáját, hanem azért, hogy figyelje, tiszteletben tartja-e az emberi jogokat, ez esetben a menekültek emberi jogait. És ha feltárja, hogy a rendőrség hibázott, akkor azt nyilvánosságra kell hoznia, mert mint Zuzana Števulová, a liga képviselője mondta, demokratikus jogállamban nem hunyhatunk szemet az ilyesmi felett szemet, „mert ez itt nem Fehérororszország”.
Végül Kaliňák beosztottja, Ľudovít Bíró jelentette be, hogy felfüggesztik az együttműködést az ENSZ társszervezetével. Kaliňák pedig azt nyilatkozta: „Nem akarok beleszólni a kollégáim döntésébe, akik így döntöttek”. Persze tudjuk jól, hogy a „kollégái” a beosztottjai, akik teljesítik a főnök utasításait és megvalósítják elképzeléseit. A miniszter így határolódott el a saját lépésétől, mert azért azzal tisztában van, hogy olyan döntést hozott, mintha Fehéroroszországban lennénk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.