Lesz még rosszabb is

Hiába mondta Obama, hogy csak személycseréről van szó, az afganisztáni stratégia nem változik, az alapvető kérdés az, megnyerhető-e a háború, ha ekkora szakadék van a hadszíntéri katonai vezetés és a hadsereg civil irányítása között. Az említett stratégiát főleg McChrystal dolgozta ki. Obama emberei is bírálták azért, mert a hadműveletek megtervezésekor túl nagy súlyt helyezett – ez a stratégia egyik lényeges eleme – a civil lakosság védelmére. A másik fő elem a tálibok kiszorítása a fellegváraiknak számító tartományokból – Kunduz, Helmand, Kandahár –, és a biztonsági felelősség átadása az afgán erőknek. Ez utóbbiak erre alkalmatlanok, egy tegnapelőtti kongresszusi jelentés szerint Washingtonban túlbecsülték az afgán erők képességeit.

Mindez megkérdőjelezi az amerikai erők kivonásának tervét, Obama hibát követett el tavaly decemberben, amikor időpontot jelentett be. Az elnök azóta többször is megismételte, hogy a jövő nyáron meg kell kezdeni az amerikai kivonulást. Figyelmet érdemlő fejlemény, hogy az iraki eredményei miatt hősként tisztelt David Petraeus tábornok keddi szenátusi meghallgatásán már nem támogatta Obama kivonulási tervét – korábban ezt tette –, azt mondta, hogy még évekbe telik, amíg az afgán erők képesek lesznek átvenni az ország biztonsága feletti ellenőrzést. Megfigyelők utaltak arra, hogy Petraeus valószínűleg jobban fogja szorgalmazni a tárgyalásokat a tálibokkal. Vasárnap ezt sürgette a brit vezérkari főnök is, Cameron kormányfő pedig arról beszélt, hogy a brit csapatoknak öt éven belül távozniuk kellene Afganisztánból. Leon Panetta CIA-főnök ugyanekkor azt nyilatkozta, hogy súlyos gondok vannak a háborúval, a hadműveletek a vártnál nehezebben és lassabban haladnak. A The Wall Street Journal pedig amerikai nyomozókra hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt két évben vagy 3 milliárd dollárt – külföldi segélypénzeket – loptak ki kofferekbe csomagolva Kabulból repülőgépeken a Hamid Karzai elnökhöz köthető körök. Bizonyára nem véletlenül időzítették ezeket a nyilatkozatokat és kiszivárogtatásokat a McChrystal-botrányhoz és az új főparancsnok kinevezéséhez.

Ha a mozaikot összerakjuk, azt a képet kapjuk, hogy az afganisztáni helyzet katasztrofális, és Obama szívesen pontot tenne minden idők leghosszabb – a vietnaminál is hosszabb – amerikai háborújának végére. Egyes elemzők szerint nem naivitás volt Obamától a 2011. júliusi időpont megnevezése, hanem tudatos lépés, üzenet a táliboknak: addig fogják vissza magukat, s Amerika úgy tehet, mintha győzött volna, átadja a teljes hatalmat Karzai kormányának, s az amerikai kivonulás után azt tesznek, amit akarnak, az afgánok eldönthetik egymás között, hogy ki az úr a csárdában. Kérdés, hogy ha az elnök nyíltan előállna egy ilyen koncepcióval, azt az amerikai közvélemény lenyelné-e, hiszen még mindig az az általános vélekedés, hogy a terrorellenes háborút az USA-nak és a NATO-nak Afganisztánban kell megnyernie. És kiderülne, hogy fölöslegesen áldoztak fel annyi fiatal életet a szövetségesek.