Lázas növekedés

A szlovák kormánypárti politikusok rendre az elégedetlen választó orra alá dörgölik Szlovákia viszonylag gyors gazdasági növekedését, azt a hamis látszatot keltve, hogy ez az ő érdemük.
Valószínűleg nem árulunk el nagy titkot, ha kimondjuk, hogy ennek a fele sem igaz. 

Épp ellenkezőleg: dacára a tevékenységüknek van növekedés. 

A szlovák gazdaság az elmúlt években viszonylag gyors gazdasági növekedést produkált, ami elsősorban Szlovákián kívüli tényezőknek köszönhető. A világgazdaság csúcsra járt, így a rendkívül nyitott szlovák gazdaság által gyártott termékek, elsősorban az autók iránt is megugrott a kereslet. Ez azonban csak átmeneti állapot, egy lehetséges újabb gazdasági válság kártyavárként döntheti össze az eddig elért eredményeket. Egyelőre azonban a növekedési fázisnál tartunk, még akkor is, ha a tavalyi csúcsformánkat idén valószínűleg nem sikerül túlszárnyalni. 

A növekedés azonban nem minden. A gazdaság, az emberekhez hasonlóan, akkor is nyújthat egy ideig jó teljesítményt, ha a szervezetet megtámadja a kór, aminek első jele a láz. A testhőmérséklet rendellenes emelkedése fontos tünete annak, hogy valami kóros folyamat zajlik a testben. Hogy a szlovák gazdasággal sincs minden rendben, azt a svájci IMD (Institute for Management Development) vezetőképző és gazdaságkutató intézet által szerkesztett és Szlovákiában az F. A. Hayek Alapítvány által múlt héten közzétett elemzés is alátámasztja, amely egyfajta gazdasági lázmérőként szolgál.

A világ 63 államát összehasonlító versenyképességi toplistán Szlovákia idén az 53. helyen található, és mára régiónk szinte összes országa, még Románia és Bulgária is leelőzte. Voltak persze olyan idők, amikor még a 30. helyen tanyáztunk, idén azonban Ukrajnát csak egy hellyel sikerült megelőznünk, olyan országok, mint Kolumbia, Törökország, Mexikó, Oroszország vagy a Fülöp-szigetek pedig már lehagytak minket. Az IMD évente publikált nemzetközi versenyképességi felmérése ugyanis nem csupán a gazdasági teljesítményt, hanem a kormányzati és az üzleti hatékonyságot, valamint az infrastruktúrát is vizsgálja. Ebből pedig kiderül, hogy 

Szlovákia továbbra is túl sok adminisztratív kötelességet támaszt a vállalkozókkal szemben, a környező országokhoz képest magasabbak az adóterhek, a kormánynak nem sikerül hatékonyan felvennie a harcot a korrupcióval, az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések miatt a munkapiac továbbra is rendkívül rugalmatlan, a katasztrofálisan működő bíróságokról már nem is beszélve.

Na, ezek azok a tényezők, amelyekért már a kormány és az azt alkotó pártok is felelősek, és nem is kis mértékben.
Így nem csoda, hogy a jövő évi parlamenti választásokat megelőző kampányban nem ezekkel, hanem a gazdasági növekedéssel büszkélkednek majd, hiszen mással nem nagyon tudnak.