<p>Jön föl az SNS. Egyre följebb. Már a hat százalékot nyalja alulról. Elnökük, a volt aktatáska-hordozó pedig már a népszerűségi listákon is fel-felbukkan. Ha nem írnám ide a nevét, alig tudná valaki, hogy Anton Dankónak hívják, mert annyira karizmatikus, mint két tál macskakaja.</p>
Kampánytévék
Nem szeretnék túl nagy jelentőséget tulajdonítani a hírtelevízióknak, mert túl nagy hatással nincsenek a társadalmi mozgásokra, nézettségük nem túl magas, tájainkon nem is nagyon értenek a szakmához. De az tény, hogy a TA3 valami miatt úgy döntött, futtatni fogja Dankót, rendszeresen meghívja vitaműsoraiba, mindenről elmondatja vele a véleményét. A TA3, amely átvette az internetes Smer-TV szerepét, mindenképpen helyzetbe akarja hozni az SNS-t a választások előtt, mert ha szüksége lenne a kormánypártnak egy koalíciós partnerre, ideális választás lehet a program nélküli, csak mások utálatát zászlajára tűző párt. De a szlovák hírtévé nemcsak az SNS-t hozza helyzetbe, hanem a jobboldali pártokat is gyengíteni próbálja, legalábbis az erősebbeket. Élőben adja általában az olyan jobboldali kispártok sajtótájékoztatóit, amelyek három százalék alatt állnak. A parlamentbe ugyan nem tudja a tévé bejuttatni őket, de arra jók lehetnek, hogy a biztos bejutóktól százalékokat vegyenek el. Mert mi oka lenne élőben közvetíteni például a nemrég alakult SKOK párt sajtótájékoztatóit? A TA3 imádja a parlamenten kívüli pártokat. S ugyan már leírtuk egyszer: túl nagy hatása nincs a tévének, de arra pont jó, hogy másfél százalékot lökjön valakin. De nem a TA3 az egyedüli tévé, amelyik manipulál. Egy hete indult az m1 hírtelevízió, amely rengeteg vidám percet szerzett a nézőknek, noha nem ez volt a cél. A néző csak ül és bámul, és nem érti, hogy azok az emberek, akiknek az a munkájuk, hogy kamera előtt álljanak és beszéljenek, miért nem tudják ezt csinálni. Azon túl, hogy egyértelműen elsietett lépés volt a nemzeti hírtévé elindítása, de hát a nemzeti ünnep kötelez, aznap kell elindulnia annak is, ami nincs kész. Szóval a műsorvezetők és riporterek iszonyatos nyomás alatt lehetnek. A hírtévén nem létezik „Orbán”, „miniszterelnök” is csak elvétve, az érezhetően megfelelő kifejezés: „Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke”. Nem egyszer fordult elő, hogy a riporter gyorsan kijavította magát, mert elfelejtette a magyar jelzőt hozzáfűzni a főnévhez. Mert kézművesek sem léteznek, csak magyar kézművesek, az ünnep is csak magyar lehet. Ilyen nyomás alatt nehéz dolgozni, ez tény. A bakizási lehetőség pedig óriásira nő. Félő, hogy a magyar kifejezés is a polgári és a nemzeti sorsára jut. El fog kopni. Ha egy párt ebben a térségben ráteszi a kezét egy tévére, abból parodisztikus és/vagy amatőr produkció lesz. De miért gondolják a pártok és a politikusok, hogy nekik az jó, ha hülyét csinálnak magukból, vagy más csinál hülyét belőlük parancsra? Mert szeretik magukat. Mert imádják magukat és a szekerüket. Azt meg tolják a tévések, önkritika nélkül.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.